Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Beck Zoltán. Egy Békés megyei szocialista község: Telekgerendás

TÉN.YEK DOKUMENTUMOK EMLÉKEK EGY BÉKÉS MEGYEI SZOCIALISTA KÖZSÉG: TELEKGERENDÁS A település A község létrejöttét az 1949 őszén kialakított felsőnyomási állami gazdaság működésének köszönheti. Míg ez a szocialista szektor meg nem alakult, a község területe Békéscsaba városhoz tartozott, szétszórt tanyavilág volt, távol a közigaz­gatási központtól, civilizációtól és kulturális lehetőségektől. A gazdaság nehéz körülmények között kezdte meg működését. A szocialista nagyüzem ismeretlen, és ezért idegen volt e vidék népe előtt is. A gazdálkodás fej­lődésével azonban állandósult, majd gyarapodott a dolgozók létszáma, és kezdett megjelenni az állandó letelepedés szándéka. Ennek az igénynek a kielégítésére az állam kölcsönt adott, és 1951-ben meg is kezdődött a lakásépítés. A gazdaság dolgozói egymást segítve építették otthonukat. Ez az összefogás a faluközösség kialakulásá­ban később is jelentős momentum lesz. Az egyre több és több ház végül utcasorok kibontakozását jelentette, és ez a folyamat oda vezetett, hogy az új település kör­vonalai megengedték az önálló élet megindítását: 1952-ben önálló közigazgatású községként Telekgerendás elkülönült Békéscsabától. A belterületen ekkor 31 úi ház volt. ---„„.'Ä Hogy hogyan indult az új élet? Erre már csak mosolyogva emlékeznek. A köz­igazgatás szervei egy tanya egyetlen helyiségében vegezték munkájukat. Nagyobb tanácskozások helye a szérűskert volt, ahol a székeket kidöntött fatörzsek helyette­sítették. 1952 végére a közigazgatás szervei az új tanácsháza-épületbe költözhettek ... Megkezdődhetett a község tervszerű kialakítása, fejlesztése. A településterv és a házhelyrendezési terv szabályos, koordináta-rendszerű úthálózattal rendelkező község képét rajzolja meg, mely szerint a község központja a település főutcáján helyezkedik el. Kísérjük figyelemmel a terv, a változó igények és a megvalósulás összhangját! Mint fentebb utaltunk rá, az első utcasorok 1951—52-ben bontakoztak ki. Az első utcák: Kossuth-, Petőfi- és Ady utca. 1954—55-ben 5 szolgálati ikerlakás, 1959­től 1964-ig újabb 5 ikerlakás és 37 új lakóház jelzi a kibontakozást. Az 1960-as nép­számlálás adatai szerint a község belterületén 89, külterületén 599 lakás van (összesen 688). A belterületi telkek a vasútállomáshoz vezető úttól nyugatra helyezkednek el. Nagyságuk 400—600 négyszögöl. 1 A lakóházak mellett folyamatosan épültek a közintézmények is. 1952-ben a tanácsháza, az általános iskola, 1954-ben a művelődési ház, 1955-ben a posta, 1958­ban a pártház, 1959-ben az egészségház és orvosi rendelő, 1962-ben az óvoda, 1964-ben az üzletház, és a közben kialakított piactér, vásártér, TüZÉP-telep jelzik, hogy a település egyre inkább a szervezett község képét ölti. Közben a község lakosságának létszáma így alakul: 1949-ben 2117 fő, az 1960-as népszámláláskor 2627 fő (ebből belterületen 389, külterületen' 2238 fő), és a változás további létszámgyarapodást mutat. A lakosság foglalkozás szerinti meg­oszlása meglehetősen egységes, a vidék jellegének megfelelő. 1964-es adatok szerint a mezőgazdaságban dolgozik 2225, az iparban 20, közlekedésben 12, kereskedelemben 10, közszolgálatban 43, egyéb munkahelyen 315 személy. 413.

Next

/
Thumbnails
Contents