Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - VITA - Kelemen János: Szarvas város fejlesztése

Kereskedelem és vendéglátás A városközpontban az egyre növekvő igények az alábbi területeken teszik szükségessé a kereskedelmi és vendéglátó egységek erőteljesebb fejlesztését: Napicikk-üzlet: Vendéglátóipari létesítmény: Iparcikk: Szolgáltatóipar: szükséges 1600 m 1040 m 560 m 1600 m meglevő 348 m 298 m 360 m 320 m építendő 1252 m 747 m 200 m 1280 m A terv a kereskedelmi egységeket bevásárlóközpontba tömöríti, ahol a vásárlók a szükséges napicikkeket az ABC áruházban, további szükségleteiket a szaküzletekben vásárolják meg. Bevásárló központ A szolgáltató ágakat a szükségletnek megfelelően kisebb egységekben cálszsrű telepíteni. A vendéglátó létesítmények terén az igényesebb szórakozóhelyek fejlesztésére kell az erőforrásokat biztosítani. A szállodaférőhelyek bővítését 80—120 férőhelyes kis-szállodával kell megvalósítani. A városfejlesztés köréből néhány fontosabb ágazat ellátottságát vizsgáltam, cikkemben az elért eredményeken túl a feladatokra nagyobb hangsúlyt helyeztem. Az új gazdasági mechanizmus nagyobb önállóságot biztosít a helyi szerveknek és vállalatoknak, ennek megfelelően fejlesztési alapjukból azokat a feladatokat valósítják meg sorrendben, mely területeken az ellátottság a fejlesztést legsürgősebben indokolja. A városfejlesztési munka egyre inkább átfogó tervszerű koncepciókból indul ki, így minden biztosíték megvan arra, hogy az ágazatok a lakosság városi igényét kielégítsék. Azok, akik a város szépítésén fáradoznak, jó tervek alapján, jól kitűzött célok érdekében koncentrálhatják erőforrásaikat. A városban nemcsak belföldiek, de külföldi vendégek is találnak látnivalót, beleértve a szimpatikus népet, mely a maga igényére, nem utolsósorban vendégei kedvéért, vendégszeretetből, alakítja városát ilyenné maga körül. Úgy gondolom, a szarvasiak éppen ebben mutatnak követendő példát sok más településünk számára. KELEMEN JÁNOS 395.