Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - VITA - Kelemen János: Szarvas város fejlesztése

A távoli autóbuszközlekedés miatt a városközpontban autóbuszállomás létesí­tését javasolja a terv. A tömegközlekedést a városon belül helyi autóbuszjáratokkal teszi lehetővé. A városközpontban a közintézmények számára szükséges parkolóte­rületeket biztosít. Az üdülést, az idegenforgalmat a részletes rendezési terv alapján a Holt-Körös, az Arborétum, az Erzsébetliget környékén célszerű telepíteni. Az üdülőterület nagy lehetőségeket biztosít az idegenforgalmi ágazat fejlesztésére. Az üdülési és idegen­forgalmi igény várhatóan gyorsan fog növekedni, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a jövőbeni idegenforgalmi igény néhány %-át sem elégítjük ki jelenleg a me­gye területén. A városközpont környékének rendezése Az ipart a koordinációs ipartelepen, a vasútállomástól keletre célszerű fejlesz­teni. Az ipartelepítésre kijelölt területen a meglevő üzemek továbbfejlesztése és az új üzemek telepítése, a szövetkezeti és más jellegű iparágakat figyelembe véve, meg­oldható. A városszerkezet kedvező adottsága lehetővé teszi egyidőben az ipar, a kommu­nális, a városközpont és az üdülőterület fejlesztését. A különböző funkciójú terü­letek szervesen kapcsolódnak egymáshoz, térbeli zavaró hatások nélkül. Iparfejlesztés A város ipari fejlődése a felszabadulás után a szövetkezeti ipar fejlesztésével indult meg. A szövetkezeti iparban a vas-, a fém-, a műanyag-, a ruházati-, az építő­ipari profilok fejlődtek ki, ezek továbbfejlesztését tervezik. Az 1950-es évektől kez­dődően gyorsütemű iparfejlődés alakult ki, 1951-ben az évi 4,3 milliós termelési ér­389.

Next

/
Thumbnails
Contents