Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - Sass Ervin: A Tanácsköztársaság kikiáltása és első napjai Békéscsabán

a delegáltak számát. Az építőmunkások és a földmunkások szakszervezete volt a legerősebb. Mi, építőmunkások 12 tagsági helyet kaptunk."

2 A Békés megyei Népszava első oldalán a nagybetűs cím elszánt bizalmat sugárzott: „Átvette az egyesült proletárság a kormányzást — Rend és nyugalom mindenfelé."

3 A csabai pártlap március 23-i kiadása több fontos hírt közöl, többek között részletesen tudósít a munkástanács üléséről is. „A fővárosi eseményekről szóló távirat vétele után a csabai Munkástanács azonnal öszszeült, hogy átvegye a város felett a tényleges hatalmat, és megtegye a szükséges intézkedéseket. A fővárosi eseményeket Czibor megyei párttitkár elvtárs ismertette, és kifejtette azokat az okokat, melyek szükségessé tették a proletárdiktatúra életbeléptetését. Utána Székely elvtárs méltatta az események jelentőségét, majd kimondta a régi munkástanács feloszlását, megválasztottak egy tíztagú direktóriumot, mely a munkások, parasztok és katonák tanácsának megválasztását fogja előkészíteni és azideig az ügyeket intézni. A városi karhatalom felett a parancsnoklást Andrássy elvtárs kezébe tették. A direktórium tagjai lettek: Petrovszki, Paróczay, Orvos, Lőwinger, jRocskár, Urban, Székely, Fehér, Stefánik és Resetár elvtársak." A tíztagú ideiglenes direktórium tagjai közül Paróczay János, a városi direktórium későbbi elnöke Békéscsabán született 1889-ben. Iskolái elvégzése után szabóinas lett, 1906-ban szabadult és még aznap beiratkozott a szakszervezetbe. 1910-től — két hónap megszakítással — 1913. május 31-ig katona volt, 1914. július 6-án újra behívták, december végén azonban az orosz fronton fogságba került. Több hadifogolytáborban járt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom a Krímben érte. Nem sokkal később Szaratovban már vöröskatona, augusztus végén pedig belépett a nemzetközi ezredbe, és az ezred politikai biztosa lett. Novemberben megválasztották a szaratovi szovjet ötödik ülésszakának tagjává. 1919-ben hat társával hazaindult, hogy itthon segítsék a kommunisták harcát a proletárhatalom megteremtéséért. Február 1-től 19-ig tartott az útjuk, míg Budapestre érkeztek. A gyűjtőfogházban felkeresték a kommunista vezetőket. Paróczay azt a feladatot kapta, hogy leszerelése után (erre Nagyváradon került sor) jöjjön haza Békéscsabára, és kapcsolódjon be a szociáldemokrata párt munkájába. Április végén, Békéscsaba kiürítése után a belügyi népbiztosságra rendelték fel, és a Vörös Hadsereg későbbi előnyomulását követve a felszabadított városokban és községekben a tanácsok megalakítását szervezte. A tanácsköztársaság bukása után Újvidékre került, és ott a kommunista mozgalom fedőszervében, a Hajdúk sportkörben tevékenykedett.

4 A tizes direktórium többi tagja „Petrovszki Pál, Franciaországból hazatért szabómunkás, az Erdélyből menekült Andrássy Gyula vasmunkás, Orvos Pál — a későbbi lakásbiztos — nyomdász volt, Székely Lajos — akit a fehérterror idején megjelenő lapok a „forradalom esze" megtisztelő elnevezéssel illettek — csabai ügyvéd. Czibor István megyei párttitkár Kunfiék politikai vonalát követte, fékezte a forradalom lendületét, ezért hamarosan erős harc alakult ki a Czibor-vezette irányzat és az Andrássyék által vezetett kommunisták között."

5 Érdekes, hogy Czibor első bemutatkozása Békéscsabán sikeres volt. „Amikor Czibor elvtárs Csabára jött — emlékezett vissza Resetár Mátyás — nagygyűlést hívtak össze. Az új párttitkárra kíváncsi volt a nép. A városháza erkélyéről beszélt, a tér tömve volt. Tetszett a beszéde mindenkinek, illett neki. A kerületekben is szívesen hallgatták. Körülbelül 30 éves lehetett akkori36