Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Dr. Nádor Jenő: Tessedik Sámuel egyénisége, testi és lelki alkata, otthona

Puritán életmódja Tessedik spártai életmódnak hódolt, s a mértékletességet, a világ múló gyönyöreinek megvetését túlzásba vitte, s e részbeni túlzásainak hozzátartozóira erőszakolása egyik hibája volt. Megrója azokat a teológus társait, kik kényelmes életet folytatnak, ,,kávét, csokoládét és pálinkafélét iszogatnak". Az ilyenek — írja — alig ülnek be a paplakba, máris az ifjú tiszteletes aszszonynak dísz-szobát, tükröt, toalettet, kanapét, kocsit és lovakat tartanak, hogy kikocsikázhasson és látogatásokat tehessen . . . Én, mint szarvasi pap 15 esztendeig nem ittam kávét, sem csokoládét, sem pálinkaféle italt; dohányért, pipás társaságért 50 éven keresztül 50 krajcárt sem adtam. Látogatásokat nem tettem soha, kivéve legbizalmasabb barátimat, s így a viszontlátogatásoktól is meg lettem kímélve, (önéi.) A kártyának és minden hazárdjátéknak esküdt ellensége volt. (önéi. 77.) A lakodalmi, keresztelési lakomákra való meghívásokat visszautasítva, abba a gyanúba került, hogy lenézi a szegény parasztot, holott mindez az eljárása csak egyéni veleszületettségének elválaszthatatlan tartozéka volt. Ezt látszanak igazolni a korai, de a késői leszármazottakban is szokatlanul gyakran megismétlődő tessediki atavisztikus vonások. Unokái, dédunokái szerettek beszélni híres ősükről, s adataik egybehangzóan egy jellegzetes Tessedik-leszármazotti egyéniséget rajzolnak meg. Típust, melyben több-kevesebb vonása ütközik ki a nagyapának, dédapának. Csaknem mind egybehangzóan id. Neumann Jenő (1859—1923) volt szarvasi gimn. tanár nemes egyéniségében vélik fölismerni legfölhalmozottabban a tessediki vonásokat, ők id. Neumann Jenő lelki struktúrájában a dédapjáét látták megrajzolva. Tessediknek ez a dédunokája a legifjabb Tessedik leánynak, Tessedik Johannának és Mikolay István orosházi evang. lelkésznek, Tessedik egykori káplánjának volt unokája. Az Arad megyei Űjfazekasvarsándon született, s gyermekévei legszebb emlékei közé sorolta azokat a napokat, melyeket évente szülei mokrai szőlőjében töltött. Ez a szőlő, a rajta levő házzal volt valaha tulajdona Tessediknek, a dédapjának, aki azokról írásaiban gyakran megemlékezett. Mint szigorú édesapjának Neumann Károly ev. lelkésznek fia, élete javarészét a szarvasi ev. gimnázium tanáraként élte le, s Melich János gimn. felügyelő 1939-i igazgató — beiktatáskor ünnepi beszédjében, annak legjelesebb tanárai közé tartozott." Valóban szinte páratlan, azaz osztatlan tekintély-tisztelet, melyet Neumann Jenő szerzett magának, 38 évi szarvasi tanári működése alatt. Ennek a kivételesen nagy tekintélynek ágyát a tessediki lelki vonások vetették meg. Csakugyan az ő személyében l^gtömegesebben lelhetjük föl dédapja lelki vonásait. Rendíthetetlen becsületesség, közmondásos igazságszeretet, pontosság, messzeföldön elismert jeles tanári működés mellett ott látjuk alakjában, az önmagához és másokhoz alkalmazott szigort, önzetlenséget, foglalkozásához való lelkesedést, szolidságot, puritán erkölcsi életet, spártai szokásokat, nagy tudással párosult szerénységet, őszinteséget, egyszerűséget, férfias helytállást, felvilágosultságot, reális és racionalista gondolkodást, takarékosságot, gyakorlatiasságot, természet-szeretetet továbbá, a példás házastársat és apát — egyáltalában mindazokat a jellegzetes vonásokat, melyeket dédapjában leírtunk, s több mással kiegészítünk. Egyik leggyakrabban jelentkező tessediki vonásról, a takarékosságról, Tessedik Sámuel lelki rajzánál külön kell megemlékeznünk. Schmutzig ember 338