Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Dr. Nádor Jenő: Tessedik Sámuel egyénisége, testi és lelki alkata, otthona

utóbbi adat megismétlődik egy 1804-ben Szarvason átutazó ismeretlen leírásában, hol részletes adatok birtokába jutunk Tessedikről és kertjéről. (Ismeretlen utazó leírása 1804-ben Szarvasról. A Szarvasi Közlöny számára a Patr. Wochenblatt 1804. évf. fordította Palatínus.) Az ő és Glatz adatait sok más kiegészíti és megvilágosítja, elénk állítva egy, az amerikai jenkikre emlékeztető élénk, állandó mozgásban levő, folyton tenni, venni, magyarázgatni kész, L yteétm Om>krWrf<t<m®/ , SurAimcftt otírftü íSub Cnfna ®amofií>< fe<jm.tntr/ Ttaái 9Bílt^5 Der gtmfc jí«if;ít

;t |!t(fí iniSa.'í íjmmin írt Szarvas visszafoglalása a töröktől (Egykorú metszet) beszédes alakot. Akik ismerik Tessediknek szédítő munkásságban eltelt, tevékeny életét, aligha fognak elképzelni egy ezzel az életmóddal amúgy is nehezen összeegyeztethető, nyugalmasan csendes békességben működő falusi papi alakot. Egyéniségének vonásai, temperamentuma Ezek az adotok egyúttal átvezetnek bennünket a testi fényképezésről a lelkire. Állandó ideges cselekedni-akarás mozgatta Tessedik szervezetét, s annak jellegzetességét bizonyos ideges beállítottság adja meg. Ez részint állandó tenni, cselekedni, tervezgetni akarásban, részint érzelmi hullámzásokban mutatkozott. A beszédesség, amiről többek közt Glatz, meg az 1804-i utazó szólt,