Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Sass Ervin: A csorvási gimnazisták szabadidejének felmérése és népművelései hasznosítása

A CSORVÄSI GIMNAZISTÁK SZABADIDEJÉNEK FELMÉRÉSE ÉS NÉPMŰVELÉSI HASZNOSÍTÁSA Az Alföld című debreceni irodalmi és művelődési folyóirat emlékezetes országos népművelési vitája lényegében a népművelési folyamat korszerűsítését kívánta szolgálni. Tette ezt az MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek szellemében, aláhúzva, hogy a korszerűen értelmezett népművelés szerves kapcsolatban áll a párt eszmei offenzívájával, azzal az erőfeszítéssel, melyet népünk szocialista tudatának kialakítására fordít. Végső soron a vita azokat az utakat, módszereket kereste, melyekkel a népművelés tartalmát és intézményes formáit mielőbb korszerűbbé lehet tenni, és az egész népművelés színvonalát, ennek következményeképpen hatókörét bővíteni lehet. A vita két iránya a népművelési problémák gyakorlatának elméleti továbbfejlesztése, tudományos szintre, rangra emelése; valamint a tömegnevelés objektív feltételei, a jobb eredményeket biztosító módszertani elgondolások értékelése, a személyi feltételek döntő jelentőségére való rámutatás, és a szociológiai felmérések. szükségességének aláhúzása volt. A vita tanulságai félreérthetetlenül bizonyították, hogy a szocialista népművelés nem szűkülhet le a meglevő érdeklődés és igények kielégítésére, nem elégedhet meg azok művelésével, akik önként jönnek, hanem „elébük kell menni" azoknak is, akik maguktól még nem tudnak elindulni a népművelés magasabb értelmi képességeket, jártasságokat követelő területei felé. Tehát: tömegmozgósító funkcióját kell ellátni egyre hatásosabban, miközben figyelembe veszi a különböző társadalmi rétegek sajátos helyzetét, és megfelelő módszereket alkalmazva törekszik elérni azt, hogy társadalmunk művelt, magas igényű, fejlett emberekből álljon. Ha azt is világosan látjuk, hogy a népművelés osztályharc, a korszerűség követelménye magától értetődően áll előttünk: a tudományos ismeretek marxista szellemű terjesztése, kialakítása, a gondolkodás, a jellem fejlesztése. Korunkban a szocializmus megteremtése, felépítése a korszerűség ismérve, tehát mindaz korszerű, mely tartalmilag és formai tekintetben is megfelel a kor igényeinek. Ebből az aspektusból vizsgálva a népművelés korszerűsítését, nyilvánvaló, hogy a gondolkodó ember formálásának nem is akármilyen területe a szabadidő, mely „a munkával és a tanulással együtt az ember felemelkedését, képességeinek sokoldalú kibontakozását, művelődését, egészséges szórakozását és pihenését" szolgálja, „teljes összhangban a társadalom érdekével, a szocializmus felépítésével". (1 : 3.1.) Ha pedig — mint esetünkben — egy községi kö316