Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Dr. Tóth Lajos: A "Szarvasi Építőipari Munkások Világosság Dalköre" és Szavalókórusa a társadalmi haladásért (1928-1934)

lex) programjával és formáló, nevelő tömeghatásával — sajátosan kiemelkedő érdemeket szerzett. Mindenek előtt vázoljuk azt a társadalmi környezetet, amelyből kinő — a most éppen negyven évvel ezelőtt alakult — dalkör. Miként a fennmaradt bélyegző lenyomatán olvasható, elsősorban: „építőipari munkások" voltak a tagjai. De szép számmal találunk soraiban földmunkásokat, kubikosokat, szegényparasztokat és iparosokat is. Nehéz körülmények között, proletár­sorban élő lelkes emberek voltak. Az egykorú dokumentumok szerint ,.a rzarvasi építőmunkások helyzete rendkívül súlyos, egyrészt a munkaalkalmak hiánya, másrészt a munkabérek csökkenése folytán". Megdöbbentő az a fel­jegyzés is, mely szerint „ruházatuk fogyatékossága, testi erejük gyengébb volta következtében képtelenek a nehéz földmunkát végezni". A kultúrától szinte teljesen el voltak zárva. Szarvas lakosságának műveltségi színvonalára enged következtetni az analfabéták nagy száma. Az 1930. évi hivatalos sta­tisztikai felmérés szerint a 25 561 lakosból közel ezer, vagyis 960 nem tudott írni és olvasni! A Magyarországi Építő Munkások Szarvasi Csoportja gyakran emelte fel szavát a szégyenletes állapotok ellen; javaslatokat is fogalmazott, — de ered­ménytelenül. A kulturális tevékenységben rejlő mozgósító, tudatformáló le­hetőségeket azonban jó érzékkel felismerték a szarvasi baloldali szociáldemok­rata munkások. Bizonyára ezzel is magyarázható a dalkör és szavalókórus magas taglétszáma. Az aktív résztvevők száma általában 100—130 fő között váltakozott. A Szarvasi Világosság Dalkör jellege munka közben alakult, terebélyese­dett. Talán ellentmondásosnak látszik, hogy a „dalkör" jellegének kialakulá­sáról beszélünk. Programja és munkája alapján azonban megalapozott az a megállapítás, miszerint az elnevezés szűk a teljes tevékenység kifejezésére. Valóságos kulturális egyesületté, munkás kultúrközponttá fejlődött a gondos es szakszerű vezetés koncepciója következtében. Az éneklés mellett ugyanis az irodalom, a művészet is nagy szerepet kapott a kör munkájában. Szavaló­kórus, színjátszás, szavalat, több-kevesebb szereplővel megelevenített rövi­debb-hosszabb jelenetek váltakoztak a gondosan szerkesztett műsorokban az ének-zenei számokkal. A vezetés minden egyesületnél fontos tényező. Az eredményes működés­ben sorsdöntő lehet. A Szarvasi Világosság Dalkör szervezését jószándékú, szorgalmas és haladó szellemű munkásemberek 1928-ban kezdték el: Hoffman István, Kollár Mihály és Urbancsok Mihály. Az elnöki tisztséget is Urbancsok Mihály töltötte be. Céljuk: a kulturális egyiet lehetőségeivel szervezni és összetartani az ipari és mezőgazdasági proletárokat, öntudatukat kovácsolni, állástfoglalni a kizsákmányoló osztálytársadalom antihumanizmusa ellen. Lényegében tehát a szociáldemokrata párt kulturális programját kívánták megvalósítani. Csakhamar kiderült azonban, hogy a jószándék kevés. Csak úgy lehet a tagokat összetartani, és kul túr szomjukat kielégíteni, ha megfelelő programról, illetve ezt kidolgozni és végrehajtani tudó szakvezetőről is gon­doskodnak. Szerencsés körülménynek nevezhető, hogy ekkor tér haza Szarvasra (1928) külföldi tanulmányútjáról (Párizs, Olaszország) Ruzicskay György szarvasi származású festőművész. Az akkoriban már Európa-szerte jól ismert Ru­308

Next

/
Thumbnails
Contents