Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Dr. Tóth Lajos: A "Szarvasi Építőipari Munkások Világosság Dalköre" és Szavalókórusa a társadalmi haladásért (1928-1934)

lex) programjával és formáló, nevelő tömeghatásával — sajátosan kiemelkedő érdemeket szerzett. Mindenek előtt vázoljuk azt a társadalmi környezetet, amelyből kinő — a most éppen negyven évvel ezelőtt alakult — dalkör. Miként a fennmaradt bélyegző lenyomatán olvasható, elsősorban: „építőipari munkások" voltak a tagjai. De szép számmal találunk soraiban földmunkásokat, kubikosokat, szegényparasztokat és iparosokat is. Nehéz körülmények között, proletársorban élő lelkes emberek voltak. Az egykorú dokumentumok szerint ,.a rzarvasi építőmunkások helyzete rendkívül súlyos, egyrészt a munkaalkalmak hiánya, másrészt a munkabérek csökkenése folytán". Megdöbbentő az a feljegyzés is, mely szerint „ruházatuk fogyatékossága, testi erejük gyengébb volta következtében képtelenek a nehéz földmunkát végezni". A kultúrától szinte teljesen el voltak zárva. Szarvas lakosságának műveltségi színvonalára enged következtetni az analfabéták nagy száma. Az 1930. évi hivatalos statisztikai felmérés szerint a 25 561 lakosból közel ezer, vagyis 960 nem tudott írni és olvasni! A Magyarországi Építő Munkások Szarvasi Csoportja gyakran emelte fel szavát a szégyenletes állapotok ellen; javaslatokat is fogalmazott, — de eredménytelenül. A kulturális tevékenységben rejlő mozgósító, tudatformáló lehetőségeket azonban jó érzékkel felismerték a szarvasi baloldali szociáldemokrata munkások. Bizonyára ezzel is magyarázható a dalkör és szavalókórus magas taglétszáma. Az aktív résztvevők száma általában 100—130 fő között váltakozott. A Szarvasi Világosság Dalkör jellege munka közben alakult, terebélyesedett. Talán ellentmondásosnak látszik, hogy a „dalkör" jellegének kialakulásáról beszélünk. Programja és munkája alapján azonban megalapozott az a megállapítás, miszerint az elnevezés szűk a teljes tevékenység kifejezésére. Valóságos kulturális egyesületté, munkás kultúrközponttá fejlődött a gondos es szakszerű vezetés koncepciója következtében. Az éneklés mellett ugyanis az irodalom, a művészet is nagy szerepet kapott a kör munkájában. Szavalókórus, színjátszás, szavalat, több-kevesebb szereplővel megelevenített rövidebb-hosszabb jelenetek váltakoztak a gondosan szerkesztett műsorokban az ének-zenei számokkal. A vezetés minden egyesületnél fontos tényező. Az eredményes működésben sorsdöntő lehet. A Szarvasi Világosság Dalkör szervezését jószándékú, szorgalmas és haladó szellemű munkásemberek 1928-ban kezdték el: Hoffman István, Kollár Mihály és Urbancsok Mihály. Az elnöki tisztséget is Urbancsok Mihály töltötte be. Céljuk: a kulturális egyiet lehetőségeivel szervezni és összetartani az ipari és mezőgazdasági proletárokat, öntudatukat kovácsolni, állástfoglalni a kizsákmányoló osztálytársadalom antihumanizmusa ellen. Lényegében tehát a szociáldemokrata párt kulturális programját kívánták megvalósítani. Csakhamar kiderült azonban, hogy a jószándék kevés. Csak úgy lehet a tagokat összetartani, és kul túr szomjukat kielégíteni, ha megfelelő programról, illetve ezt kidolgozni és végrehajtani tudó szakvezetőről is gondoskodnak. Szerencsés körülménynek nevezhető, hogy ekkor tér haza Szarvasra (1928) külföldi tanulmányútjáról (Párizs, Olaszország) Ruzicskay György szarvasi származású festőművész. Az akkoriban már Európa-szerte jól ismert Ru308