Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Orosz Béla: Békés megyeiek Nyíregyházán

hogy már művelhető területet sem tudtak biztosítani a számukra? É kérdésre is a gróf levele ad választ. A letelepültek évi egy aranyat fizettek az uraságnak. Ahány család elhagyja a megyét, annyival kevesebb aranyat szednek be a fejadóba. Károlyi azzal bátorítja az urakat a megegyezésre, hogy az elköltözők helyébe újak jönnek, s így „fundusa a contributionak nem fog csonkulni". 1754-ben már 431 új családot írnak össze Nyíregyházán (vö. NYÄL fasc. 55. No. 435. 1754.). összesen 476 családot mutat ki az 1754. évi népösszeírás (vö. NYÁL Népösszeírások 1. csomó, 6. lap.). Ezek 12 utcában helyezkednek el. Az összeírásokban nincs feltüntetve, hogy ki honnan jött, ezért ezt megállapítani csak a névegyeztetések alapján lehet. Ez azonban csak hozzávetőleges, mert az átköltözések során sok esetben névváltoztatás is történt. A Gyuláról jött Gyúljánszkit Gyulán valószínű más néven ismerték. A névegyeztetés során az alábbi létszámot állapítottam meg: Szarvasról 58, Endrődről 6, Berényből 33, Orosházáról 3, Csabáról 21, Komlósról 27, összesen 158 család költözött át Békés megyéből. (Dr. Sinkó másképp. Lásd Szohor: Nyíregyháza az örökváltság századik évében.) A névegyeztetést a korabeli összeírások alapján végeztem el. A Békés megyeieken kívül az ország északi részéből is megindult az áttelepülés. Hogy mit hoztak magukkal, azt feljegyzés hiányában megmondani nem lehet. Az összeírás során Békésben feljegyezték az elköltözni szándékozók ingóságait, de a nyíregyházi összeírások erről nem tájékoztatnak. A letelepedéskor szállásokat alakítottak ki. Akik egy községből jöttek, egy utcában építették fel házaikat, amihez a fát a gróf biztosította. (A Szarvas utca még ma is a szarvasról jöttek nevét őrzi.) A rokonságban levők egy helyen fogták fel földjeiket, amelyre az állatok számára istállót, karámot, az ember számára nádfedeles házat építettek. így alakultak ki a bokortelepülések, amelyek a rokonság legtekintélyesebb tagjának nevét viselték. (Súlyán bokor, Tomasovszki bokor, Jánovszki bokor stb.) Később a városban (akkor még községben) levő házakban csak az öregek laktak, s a fiatalok csak vasárnap, vagy ünnepségek alkalmával jöttek be a szállásról. A szorgalmas kezekkel megművelt föld a kezdeti időben még trágyázás nélkül is gazdagon fizetett. Volt miből kifizetni a megállapodás szerinti fejadót, az évi egy aranyat. Ámde még sok nehézséggel kellett megküzdeniük. 1754ben járvány ütötte fel a fejét. 1758-ban meghalt a gróf, s fia, Antal, illetve ennek tisztjei igen magas bért követeltek. A már lassan megszokottá vált helyet el akarták hagyni. A földesúr az elköltözés feltételeként azt szabja meg, hogy a bért három évre előre fizessék ki. E feltételt nem tudják teljesíteni. Néhány család megszökik a teher viselése elől. A többség azonban kénytelen a gróf tisztjei által követelt bért megfizetni. A takarékos élet, a szorgalmas munka minden nehézség felett úrrá tudott lenni. II. József 1786-ban Nyíregyházát várossá nyilvánította. Szegény város még ez. A megye székhelye Nagykálló. Nincs vasútja, a város belső utcái is kövezetlenek. Az egyre gazdagodó lakosság igénye fokozatosan növekszik. A század végén már az örökváltság gondolatával is foglalkozik. Nyíregyháza másik felének birtokosaitól, a Dessewffy Sámuel báró leszármazottaitól 1803-ban veszik meg a területet. A Károlyi-birtokot 1824-ben veszik át, s ezzel Nyíregyháza népe megszabadul a földesúri hatalomtól. Űj élet kezdődik: Nyíregyháza városfejlesztése. 3 305