Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Orosz Béla: Békés megyeiek Nyíregyházán

BÉKÉS MEGYEIEK NYÍREGYHÁZÁN Kétszáztizenöt esztendeje, hogy a Békés megyei parasztok az elnéptelenedett Nyíregyháza betelepítésére útra keltek. A százötven évig tartó török uralom alatt az Alföld csaknem teljesen elnéptelenedett. A török után a Habsburg-ház gyarmatosító politikája, a zaklatások, a mérhetetlen nagy teher csak fokozta a még meglevő lakosság nagymérvű elvándorlását. A XVIII. század elejére zsombékos, mocsaras „vadvízországgá" vált az Alföld. A vízinövények jó helyet biztosítottak a vadászoknak. A kenyeret adó terület szinte teljesen kiesett az ország gazdasági vérkeringéséből. Szükségessé vált a lakatlan területek benépesítése. Ezt egyrészt az állam (a király), másrészt a földesurak végezték. Az 1772. évi országgyűlés megszavazta, hogy a király szabad embereket hívhat az országba, akiknek hatévi adómentességet is biztosíthat, (vö. Hóman—Szekfű: Magyar történet, IV. 419. 1935.) Az állami telepítésnek politikai jellege is volt A magyar jobbágy a Rákóczi szabadságharcban helytállt, ezért idegen, főképp német telepeseket hozatnak be, hogy a jobbágyság viszonylagos egységét megtörjék. A földesurak, bár jelentős részük az állam politikájával egyetértett, nem ezt tekintették elsődlegesen. Nekik munkáskézre volt szükségük, mert jövedelmük egyetlen forrása a föld megműveltetése volt. Olyan törekvésük ugyan volt, hogy egy telepítési helyre azonos vallásúak kerüljenek, de ennek okát nem az állami politika megvalósításában kell keresnünk, hanem ezzel a vallási nézeteltéréseket akarták elkerülni. Tudták, hogy a században oly gyakran fel-fellobanó vallási szembenállások — amelyeket az állam is szított —, a termelésben visszaesést eredményeznek. Harruckern báró, aki Békés megye öthatodának volt a birtokosa (vö. Maday: Szarvas története, Szarvas, 1962. 51.), az elvadult terület betelepítésére a sűrűn lakott Felvidékről, Erdélyből és Pest környékéről kedvezmények biztosításával csalogatta el a kétkezi munkásokat. A Felvidék parasztjai 1719-től tömegesen jönnek Békés megyébe (vö. Fényes E: Magyarország geográfiai szótára, Pest, 1851). 1753-ban már annyian vanak, hogy megművelhető földterületet nem kaphatnak. Ekkorra érik meg a helyzet Nyíregyháza betelepítésére. Nyíregyházát 303