Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 1. szám - Dr. Farkas József: Áchim L. András és Várkonyi István kapcsolata
amíg én akarok beszélni." A kórházi panama során Áchim ismét kitesz magáért, a panamát takargatni akaró képviselőtestületi tagokkal szemben is kíméletlenül fellép, mire dr. Sailer Elek főszolgabíró kéri az elnököt, hogy „ne tűrjön ilyen kocsmába, istállóba való durvaságot!" Ezek után nagy zűrzavar keletkezik, Áchim a legdurvább sértésekkel illeti az őt támadókat, azok készségesen szavaznak Áchim széksértése mellett és 30 koronára bírságolják, de ő nem hagyja el az üléstermet, mondván: „Szeretném látni azt a piszkos gazembert, aki kivezettet, és fogadom, hogy kő kövön nem marad". A megfélemlített közönségnek tetszett ez a magatartás a gyűlölt hivatalnokokkal szemben, Áchim sérelmét — ugyanis még bűnvádi feljelentés is következett ellene — a népegylet is saját sérelmének tekintette és tiltakozó népgyűlést jelentett be. Ezt a főszolgabíró betiltotta. 1 4 Ezt követően Áchim a Békés megyei Híradóban „Széksértés" címen reagált az eseményekre, a jelzői itt sem voltak szerényebbek. A népegylet értekezletén ezt követően azt mondja: „Ismét bebizonyosodott, hogy Marxnak és Lassallenak igaza volt, mikor azt hirdették, hogy a polgári osztályok és a hazafiság álarca alatt dolgozók csak kihasználni tudják a népet." Végül pedig arra a következtetésre jut, hogy a nép bajával senki nem törődik, sem a „Darabont Kormány, sem a koalíciós alispán (Fábry)." 1 5 Áchimnak ez az álláspontja már szemben állt a Mezőfikoalíciót támogató nézeteivel. Noha még az Országos Munkásvédő Szövetség csabai csoportjának megalakulásakor Áchim beszédet mondott — március 11-én — de már március 18-ára meghirdeti a parasztpárt alakuló kongresszusát. A szakszervezet itt már Alföldi Munkásszövetség néven szerepel, egyesül a Magyar Szocialista Parasztpárttal és felveszi a Szocialista Parasztpárt nevet. „Ez a csabai nép akarata, én csak megvalósítom ezt" — mondta Áchim az alakuló kongresszuson — „A »paraszt« nevet pedig viselje mindenki büszkén." 1 6 Az alakuló kongresszusra Budapestről és más vidékről is polgári radikálisokat és demokratákat is meghívtak, ami azt jelenti, hogy Áchim már ekkor törekedett a demokratikus erők összefogására. A pártnak még nem volt programja, ennek kidolgozására bizottságot választottak. Az Áchim körül csoportosuló csabai szervezetek, földmunkások, szegényés birtokos paraszti elemek most már tehát szervezetileg is különváltak. Máj er Jenő kiválása után a sajtó sem jelentett problémát, mert Áchim kapcsolatba lépett Szentmiklósival, a Békés megyei Híradó szerkesztőjével, és letette a lap számára a politikai óvadékot, cserébe Szentmiklósi maga mellé vette Forgács Dezső szocialistát és a lap szinte teljes egészében Áchim befolyása alá került. 1 7 „A csabai munkásság nagy napja" „A csabai munkásságnak történetében a tegnapi napon fontos események játszódtak le" 1 8 - kommentálta az eseményeket a Békés megyei Híradó. Ugyanis a Magyar Szocialista Parasztpárt megalakulását követően nyomban megindultak a tárgyalások a Független Szocialista Szövetséggel a két párt egyesüléséről, amelyek három napi előkészítő tárgyalás után végülis eredménnyel végződtek. A két párt kimondta az egyesülést és az új párt felvette a Független Szocialista Parasztszövetség nevet. Az értekezlet a csabai népegylet helyiségében játszódott le. A parasztpártot Áchim, a független szocialistákat Boros 29
