Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - Uhljár Mihály: A 250 éves Békéscsaba

ban a békéscsabai magyar és szlovák szegényparaszt nem a nemzeti hovatartozást vette számba, hanem a harc célját. Az agrárszocialista mozgalmaknak, a Tanácsköztársaságnak, a munkásmozgalmaknak számos olyan megírt vagy még íratlan fejezete van városunkban, mely példaként szolgál nekünk és a későbbi utókornak. A 250 év mérlegén a kultúrtörténeti vonatkozások is jelentősek, különösen a századfordulótól kezdve. Haladó gondolkodású értelmiségiek progreszsziót jelentettek, számos, országosan is ismert művésszel tartottak szoros kapcsolatot, s ezen kapcsolatok a mindenkori társadalmi haladást szolgálták. 1918-tól hivatalosan is város Békéscsaba, de csak hivatalosan. Jellegileg még néhány évtizeden keresztül őrizte és még ma is őrzi „Európa legnagyobb falujának" káros örökségét. De épülő szocialista társadalmunk alkotóereje, s városunk évtizedes törekvése az, hogy e káros örökséget alapító elődeinkhez méltó, szívós, kitartó munkával eltörölhessük, újat, jobbat, szebbet adjunk a helyébe, s ez már a jelen és a jövő is. Az 1968-as év ünnepi év kell, hogy legyen városunk közvéleményében is. Legyünk büszkék haladó múltunkra, szocialista jelenünkre, s mindnyájan tegyünk többet a jövő Békéscsabáért. A Békési Élet ezen száma is ezt a célt követi. UHLJAR MIHÁLY Békéscsaba Város Tanácsa V. B. elnöke Békéscsaba pecsétlenyomata 1720-ból (Demény Gyula felvétele) 2