Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Szalay Mihály: A tógazdasági kutatások otthonában

hogy a régi halbőséget hazánkban csak a tógazdasági haltenyésztés kifejlesztésével lehet visszaállítani. A halastavak építése a múlt század végén indult meg. Tógazdaságaink tavaly 170 ezer mázsányi áruhalat termeltek negyvenezer hold üzemelő területről, és ma már hazánk áll az első helyen tógazdasági áruhaltermelésével Európában. Erre a termelési ágra a hazai éghajlat rendkívül kedvező. Tavaink meleg vizében a ponty, főként a növényevők, jobban fejlődnek, nagyobbra nőnek, mint Európa legtöbb államában. Különös fontosságú, hogy az Alföld csökkent termelékenységű talajai a haltenyésztéssel és •— mint látni fogjuk — a tavas forgókkal, igen jövedelmezően hasznosíthatók. A kísérletek irányítói: dr. Balázs László állatorvos, Pesthy András szaktechnikus, Csepregi Zoltánná technikus Ez a magyarázata annak, hogy az új tógazdaságok többsége az Alföldön épül. Az ország tóterületének több mint fele ma már Hajdú, Szolnok, Békés és Csongrád megyében csillog. Sajátos hazai feladattá vált a szikes halastavak legjobb hasznosítási módszereinek feltárása. Ezért esett a választás az első hazai kísérleti tógazdaság felépítése során éppen Szarvasra és Békésszentandrásra. Együtt van itt a legtöbb adottság, ami a haltenyésztési kutatásokhoz fontos: — a Körösök gazdag, duzzasztóval lezárt természetes vízrendszere, — a tavak feltöltésére jó minőségű, ipari szennyeződésektől mentes táplálóvíz, — a gyenge talajok több olyan változata, amelyekhez hasonlóból tíz és tízezer hektárnyi terület ma még többnyire csak a szegénység kenyerét termi meg a magyar Alföldön. Az első kísérleti tavak — tíz holdon — 1953-ban épültek meg, az akkori ÜTKI Gazdaságának bikazugi üzemegységében. A pénzügyi és beruházási szempontból önálló kísérleti üzem 4 évvel később alakult meg 300 holdnál ki287