Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Dr. Kovács Gábor: Rövid ismertetés a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben folyó munkákról

talajokon eredménnyel termeszthetők. Természetesen termesztésük itt is akkor gazdaságos, ha vegyszeres gyomirtással megoldhatjuk a ciroktermő területek kultúrállapotban való tartását, gyommentességét. A cirok természetesen érzékeny különböző vegyszerekkel szemben. A különböző szudáni cirokfű hibridjeink két kaszálást biztosítanak, 350—400 q kat. h. zöldtömeget adnak öntözéses termesztés esetén. Közel kétévtizedes eredményeink arról tanúskodnak, hogy a különböző gazdasági növényeink közül az öntözést legjobban a takarmánynövények hálálják meg. Éppen ezért a meglevő lehetőségeink jobb kihasználására alapvetően szükség van. Ilyen lehetőség a volt rizstelepeken mesterséges legelők létesítése. Az eredmények azt igazolják, hogy kat. holdanként 9 év átlagában az átlagos tejtermés 6065 liter volt. Egy tehén napi tejtermelése 9 év átlagában 12,4 liter volt, kiegészítő takarmányok nélkül. A kat. holdankénti zöldhozam ugyancsak 9 év átlagában 309 q. Ezek az eredmények arról tanúskodnak, hogy kiegészítő abraktakarmány nélkül rendkívül gazdaságosan termelhetünk tejet öntözött mesterséges legelőkön. Hasonlóképpen jó eredményt értünk el fiatal bikák legelőn való hizlalásával, ahol 1 kat. h. legelő húshozama 795 kg volt. Természetesen a legpontosabban előírt technológia betartása alapvetően fontos, mert a folyamatos jó minőségben való takarmányellátás csakis úgy biztosítható, hogy állataink a legeltetési idényben — ami 160—170 napra tehető — olcsón, gazdaságosan és friss takarmányt kapjanak. A mesterséges legelő problémája mellett legalább ilyen fontos a nagy területre való tekintettel az ősgyepek agrotechnikai kérdésének megoldása. Megállapítást nyert, hogy kat, holdankénti 300 mm feletti öntözővíz-normák rendkívül eredményesek. A megfelelő műtrágyázás és öntözés több évi használat után megváltoztatja a növényállomány összetételét, megjelennek és elszaporodnak a pillangósok, a legelőfüvek között. Tápanyagban gazdag takarmányt kaphatunk és azokon a területeken, ahol korábban öntözés nélkül 8—10 q/kat. h. szénát nyertünk, így szakszerűen gondozva és öntözve 45—70 q kat. h. szénának megfelelő legelőfű áll állatállományunk rendelkezésére. Hogy a különböző gyeptelepítésekhez megfelelő fajok és fajták álljanak rendelkezésre, foglalkozunk a gyepnövények nemesítésével. Törekszünk előállítani olyan gyepnövény fajtákat, melyek a jelenleg köztermesztésben levő fajoknál 20—25%-kal bőtermőbbek és fehérjében gazdagabb termést biztosítanak. Jelenleg 9 államilag elismert nemesített fűfajtánk van és 8 fajtajelölttel rendelkezünk. Intézetünkben behatóan foglalkozunk a rizs termesztésével. A korábban termelt Dunghan—Shali fajta gyenge ellenállóképességet mutat a Piricularia orisae Cav.-al szemben. Ezért fontos feladat volt, hogy előállítsunk olyan fajtákat, melyek minőségben nem maradnak el az említett fajta mutatóitól, kedvező malomipari tulajdonsággal rendelkezzenek, kielégítsék a kereskedelmi igényeket és nem utolsósorban a háziasszonyok szívesen vásárolják jó főzhetősége miatt. Államilag elismert fajtánk a Kákái 203-as és a Kákái 162-es, melyek rezisztenciájukkal és termőképességükkel megfelelnek az agrotechnikai követelményeknek, nagy termésmennyiséget adnak és a betegségekkel szemben ellenállóképességük nagyon jó. Az elit vetőmag biztosítása évrőlévre növekszik. 1968-ban 350 q elit vetőmagot állított elő intézetünk. A rizs282