Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 3. szám - Dr. Kovács Gábor: Rövid ismertetés a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben folyó munkákról

zandó, hogy mélyművelések után a következő években milyen mélységű művelések végzése szükséges, a növények gyökérfejlődését figyelembe véve. Beigazolódott, hogy különböző mélységű művelések hatására megváltozott a talaj térfogatsúlya, és ez kedvező feltételeket teremt a mikrobiológiai tevékenység fokozódására. Kedvezően alakul a talaj hőgazdálkodása, ha megfelelő mennyiségű szerves anyag utánpótlásáról és 35 cm-nél nem mélyebb művelésről gondoskodunk. Megállapítást nyert, hogy a közvetlen mélyművelésbe telepített lucernánál 15—24%-kal csökkent a termés mennyisége, a 35 cm mélységű szántás hatására. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg az őszi búzánál is. E növények termésében viszont a mélyművelés második-harmadik esztendejében jut kedvezően kifejezésre a mélyművelés utóhatása. A közvetlen mélyművelésre a cukorrépa és a kukorica reagál kedvezően. Az öntözéses termesztésben fontos helyet foglal el a lucerna öntözése. A lucerna szárazságtűrő növény, hatalmas gyökérrendszert fejleszt és ez biztosítja a nagy mennyiségű tápanyag és viz felvételét. Tehát a szárazságtűrés és az öntözés egymással nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő, illetve a vízfelvételt elősegítő lehetőségek. Hazánkban az országos fajtakísérletek eredményei alapján legjobb a Nagyszénási államilag elismert fajta. Itt végezzük e fajtának a fajtafenntartását, elit vetőmag termesztését. Űj nemesítési módszert dolgozunk ki, amelynek segítségével olyan hibridet kívánunk előállítani, melyek nagy szénatermést, gazdag beltartalmi értéket biztosítanak. Megvizsgáltuk, hogy a különböző műtrágyák és azok kerekei hogyan hatnak az öntözött évelő pillangós szálas takarmánynövények termésére, beltartalmi értékére és ezek közül is fontos helyet foglal el az aminósav-tartalmának a változása. Nagyon sok vitát váltott ki és vált ki a zöldtrágyák felhasználása a mezőgazdasági termesztésben. Munkatársaink megállapították, hogy a kettőstermesztés igen nagy lehetőséget biztosít öntözött körülmények között a takarmánytermesztés biztonságos megszervezésére. Azonban eredményeink alapján nem tudunk egyetérteni azokkal, akik a mindenáron való alászántás hívei. Az eredmények azt igazolják, hogy a másodterményként zöldtrágyának elvetett növények rosszabbul hasznosulnak, mint ha azokat feltakarmányoznánk, még abban az esetben is, ha megfelelő műtrágya kiegészítést végzünk. Éppen ezért a másodvetésű növényeket nem zöldtrágyának, hanem takarmánynak javasoljuk felhasználni. A burgonyaöntözés, mint élelmiszer növény fontos helyet foglal el a kutatásainkban. Kiválogattuk a legmegfelelőbb fajtákat a réti öntés, mezőségi vályog és a Duna-Tisza-közi homoktalajokon. Ügy találtuk, hogy legjobb a kisváradi rózsa, a Gülbaba. Az öntözés több év átlagában mintegy 50—70%kal növelte a termést, különösen kedvező hatása volt a réti talajon a burgonya öntözésének. Fontos kérdés a kukorica öntözésének a tisztázása. Alapvető cél az öntözést megháláló fajták kiválasztása és azok tenyészterület igényének tisztázása. A csapadék mennyiségétől függően 40—60%-kal növekedett több év átlagában a kukorica szemtermése az öntözés hatására. Korábbi években a Martonvásár-l-es hibrid adott jó terméseredményt, az utóbbi években viszont az egyszeres keresztezésű hibridkukoricák termesztését javasoljuk tápanyag280