Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 2. szám - SZEMLE
A BATTONY AI MIKES KELEMEN GIMNÁZIUM ES MEZOGAZDASAGI SZAKKÖZÉPISKOLA EMLÉKKÖNYVE A NAGY OKTOBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 50. ES AZ ISKOLA FENNALLASANAK 20. ÉVFORDULÖJARA Egy viszonylag fiatal oktatási intézmény, a Battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola emlékkönyvet adott ki az októberi forradalom 50. és az iskola fennállásának 20. évfordulója alkalmából. A kiadvány kivitelezése, nyomdatechnikája, tanulmányainak színvonala azt példázza, hogy egy vidéki, kisebb gimnázium lelkes tanárai képesek magas színtű tanulmánykötet megjelentetésére. Csak helyeselni tudjuk, hogy szakítottak az évkönyveket hagyományosan jellemző, vég nélküli osztályzatokkal, s így több lehetőséget biztosítottak a publikációk számára. Dicséret illeti az emlékkönyv összeállítóit, akik felismerték a két évforduló egymásba fonódó aktualitását: 1917 októbere kellett ahhoz, hogy Battonya 1967-ben gimnáziuma 20. évfordulóját ünnepelhesse. Heszler József igazgató — a kötet szerkesztője — bevezetőjében utal rá, hogy szocialista társadalmunkkal együtt növő iskola élete bontakozik ki a kötet lapjain. Takács László iskolatörténete — melyet a szerző szerényen csak vázlatnak tekint — árnyalt, igényes, a tényeket figyelembe vevő és értékelő tanulmány. Az indulás szerteágazó gondjai éppúgy kiérződnek belőle, mint a kitűzött célok megvalósításának konkrét eredményei. Egy fejlődésben levő vidéki gimnázium és szakközépiskola 20 éves története egyúttal demokratikus iskolapolitikánk története is, annak erényeivel és hibáival. A tanulmányt áttekintő táblázatok teszik szemléletessé, melyek az érettségi vizsgák eredményeiről, a tanulmányi eredmények alakulásáról, a nevelők létszámáról adnak hű képet. Az iskola fotoszakkörének jó eredményét dicséri a közölt képanyag, mely mind tartalmában, mind kivitelezésében kiemelkedő. Heszler József tanulmányában megismerkedhetünk a gyakorlati oktatás tárgyi és személyi feltételeivel. Megismerjük azokat az anyagi és szellemi erőfeszítéseket, melyek lehetővé tették a szakközépiskola kibontakozását. A szerszámok, a szerszámgépek, a tangéppark ismertetése mellett figyelemre méltó a bázisüzemekkel foglalkozó fejezet, mely jól érzékelteti az iskola kapcsolatát a közelebbi és távolabbi üzemekkel és gazdaságokkal. A közölt fényképek jóvoltából, ha villanásnyira is, betekintést nyerünk a gyakorlati foglalkozások műhelyébe, a szerelőcsarnokba, a szerelő és forgácsoló munka menetébe. Aranyi Sándor az iskola társadalmi kapcsolatait elemzi cikkében. A tanári kar és a KISZ-fiatalok szerteágazó társadalmi tevékenységét ismerteti. Takács Lászlóné az iskola névadójáról, Mikesről írott tanulmányában megindokolja a névválasztást és azt a ragaszkodást, melyet a tanulóifjúság érez az iskola névadója iránt. A szövegekre épülő, finom hangú, formára és tartalomra egyaránt kiterjedő elemzés irodalomtörténetileg pontos, helytálló és hangulatos Mikesportrét nyújt. A kísérletezések korát éljük a metodikában, így igen időszerű és figyelemre méltó Szilágyi Lajos tanulmánya a korszerű idegen nyelvi oktatásról. A modern nyelvoktatási eszközök alkalmazását jellemzi az a tény, hogy a hódmezővásárhelyi gimnázium után itt épült fel — középiskolai viszonylatban — az ország második idegen nyelvi laboratóriuma. Az emlékkönyvet Németh Lajos mozaikszerű riportjai zárják le az iskolai élet hétköznapjairól. Talán ide kívánkozott volna még egy helytörténeti publikáció is az októberi forradalom helyi eseményeiről. Egyébként teljes elismerés illeti a tanulmánykötet szerzőit. Legyen munkájuk további biztatás önmaguk és a többi gimnázium számára. LÁSZLÓ JÓZSEF 265