Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - Dr. Farkas József: Áchim L. András és Várkonyi István kapcsolata

Népegylet, március 1-én, mintegy 800 taggal, elnöke Békési Mátyás, jegyzője Nigrinyi János.

3 A népegylet Máj er Jenő szerkesztésében lapot is adott ki, az Igaz Eszmét. Az Igaz Eszme főmunkatársa és az egylet befolyásos tagja volt Achim L. András. A népegyleti működésén keresztül igen jól tükröződik Áchim fejlődése, pályája. Az Igaz Eszme hasábjain még határozottan a földosztás ellen foglal állást, így ír: „... Az Újjászervezett Szociáldemokrata Párt sokkal magasabb nívón áll, mintsem a piszkos vagyonfelosztás, földosztás elvét vallaná."

4 Az Igaz Eszme fokozatosan a budapesti ellenzék befolyása alá kerül, a pártviszály kérdéseit nyíltan feszegeti és fokozatosan szembefordul Mezőfivel. Áchim nem foglal állást e kérdésben. Az Igaz Eszme körül egy vidéki ellenzéki csoport kezdett kialakulni, 1904 augusztusában azonban ismét változás következett be. A népegylet augusztus 28-i ülésén leváltotta a régi vezetőséget és újat választott. Békésit és Májért leváltották, az egylet új elnöke Áchim L. András lett, ami azt is jelentette, hogy ismét Mezőifi hívei kerekedtek felül. A pálfordulás okai között nyilván ott van az is, hogy az Igaz Eszme a budapesti ellenzék támogatásával kezdett harcos szociáldemokrata lap lenni. Ezt bizonyítja, hogy a fordulat után a lap jobbra nyit, eladdig, hogy a vallásos írások is helyt kapnak benne. Az események után Májer Népszabadság címen új lapot indít 1905. február 15-én, de már valószínűleg független szocialista támogatással. Az 1905. február 15-én Gyomára összehívott értekezleten Várkonyi javasolja, hogy a Népszabadság vegye fel a Szocializmus nevet és egyben a Független Szocialista Párt lapja is legyen, tegye közzé a lap továbbá az 1897-es ceglédi pártkongresszuson elfogadott programot. Az értekezlet az indítványókat elfogadta és elhatározták, hogy húsvétra Békéscsabára pártkongresszust hívnak össze.

5 A kongresszus helyett azonban ismét csak egy pártértékezletre futotta a független szocialisták erejéből. Az értekezletnek azonban volt egy sor pozitív eredménye, elhatározták a megyei és helyi szövetségtanácsok (pártvezetőségek) felállítását, az országos szövetségtanács megválasztását pedig a kongresszusra bízták. Kimondták, hogy a párt tagja csak az lehet, aki programját elfogadja, az eszmét hirdeti és más párthoz nem tartozik.

6 Az 1905. június 3-iki értekezleten a párthoz csatlakozik a Poór Árpád vezetése alatt álló munkásellenzék is, ezt követően a párt október 28—29-én megtartott kongresszusán már 82 helység 165 küldötte jelent meg. A párt Várkonyi javaslatára felvette a Független Szocialista Szövetség nevet és szövetségtanácsot választott, amelynek elnöke Várkonyi lett, a két alelnöke Májer Jenő és Poór Árpád. A szövetségtanács elhatározta, hogy szeptember 1-től újra kiadják a Földmívelőt, mégpedig, mint az 1898-ban betiltott lap folytatását. A független szocialisták is bekapcsolódtak az országos választójogért folyó harcba, a szövetség — hasonlóan az MSzDP-hez — szintén Kristóffy mellé áll, ezzel együtt túlzott illúziót táplálnak a tömegekben Kristóffy és a király ígéreteivel kapcsolatban. Támadásaik főtüze a koalíció ellen irányul. Májer Jenő írja a Földmívelőben a koalícióról, hogy ha nem képes a haladást szolgálni, el kell söpörni az útból.

7 Várkonyi pedig így ír a Földmívelő első számában: „Ügy tűnik előttem, mintha a szabadság forró lehelete, mely szívemben égett és ég folyton, mostmár egész Magyarország levegőjét töltené be. Űgy érzem, hogy Magyarország népe fordulóponthoz érkezett... Most ha férfiak leszünk, kivívhatjuk 26