Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Dr. Tábori György: Békés megye iparművészet-történeti múltjából

használásával — művészi tökélyre. Díszítő elemeiben erősen hangsúlyozottak lettek a különféle virág- és növénymotívumok: a virágzó ornamentika, a középkor sokkaréjú rózsája és tulipánjai.

5 Azonban tudjuk azt is, hogy a nagy művészeti stílusok mindig hatottak a magyar népi kultúrára — gondoljunk csak a parasztházak barokk homlokzataira, klasszicista oszlopos tornácaira. Ez az erdélyi virágzó reneszánsz a 17. század derekán virágzott teljében. A mai kutatónak kevés reménye lehet arra, hogy olyan nagy — hazánkban is hódító — stílus, mint a reneszánsz stílusjegyeit magán viselő alkotásokat találjon, mert a fent említett történelmi események következtében Békés megyében minden ilyen tárgy elpusztult. Az 1955-ben elvégzett Békés megyei iparművészeti topográfiai felmérés a kutatók számára mégis meglepő eredményt hozott. Ugyanis a szeghalmi református templomban két, már használaton kívül helyezett, presbiteri szék került elő,

G melyek közül az egyik minden kétséget kizáróan reneszánsz stílusú alkotás. A presbiteri szék az egyházközségi tanács világi tagjainak megkülönböztetett ülőhelye a temp lomban. A katolikus templomban állókat stallumnak nevezik.' A szeghalmi református templom reneszánsz stalluma 1718-ból Ez a presbiteri szék két deszkalábon álló, négyüléses, sötétzöldre festett fenyőfa, volutás oldallal. Beépített, négy zöldre festett fülkében színes, tulipános, rozettás virágtő. Baldachinja előreugró, felül párkánydísszel ellátott. A párkány homlokzatának felirata: „Annó Dni 1718. 15. jun. E szék építtetett Isten dicsőségére Tiszti. T. Újvárosi Benedek akkori L Pásztor és Fő Bíró Kerekes Mihály Uraimék idejekben." Ez az alkotás a fent leírt jegyek alapján a késői — népies — virágos erdélyi reneszánsz képviselője. Felvetődik a kérdés, milyen mester — Békés megyébe betelepülő, vagy megyén kívüli mester — alkotásáról van szó. Okleveles anyagunk egyáltalán nem bizonyítja, hogy Békés megyében ebben az időben lett volna olyan mesterember, aki a kérdéses templomi tárgyat megalkothatta volna, tehát az alkotó csakis erdélyi vagy Partiumbeli mester lehetett, akinek nevét nem ismerjük. A ma 249 éves presbiteri szék, 1718-tól 1960-ig — a békéscsabai múzeumba való szállításáig — a szeghalmi református templomban funkcionált. 246