Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - VITA - Dr. Szabó Gyula: Városrendezés Orosházán

VITA VAROSRENDEZÉS OROSHÁZÁN „1869. év január 10-én foglaltam el állásomat Orosházán, mint megválasztott községi orvos, telve reménnyel, ambícióval, melyet a község javára óhajtottam érvényesíteni s a közérdeknek szentelni. A község egy... alföldi nagyobb község képét mutatta; utcái elég szélesek, szabályosak, házai tiszták, fehérre meszeltek. Külső utcákon több helyütt állóvizek, posványok, kövezet sehol, a járdát a belrészeken pallók képezték, a külrészeken semmi. A község közepén, a községháza előtt vonult végig egy széles és mély árok... Lámpa s világítás sehol, illetőleg egyetlen lámpa a községháza előtti hídnál hirdette az örök világosságot Orosházán. Az akkori felfogás szerint az éjjeli lámpa és világítás fölöslegesnek tartatott, mert »tisztességes ember nem botorkál éjszaka az utczán.«" Szinte fényképszerűén jelenik meg előttünk a település dr. László Elek egykori községi orvos írása nyomán. A község fejlődése a továbbiakban is lassú volt. A vasút 1870-ben nyílott meg, 1874-ben építik az Alföld Szállót, a 90-es években kezdődik kisüzemi méretekben a baromfifeldolgozás, 1893-tól három artézi kút szolgáltatja a vizet... Néhány kisebb középület készült, majd az első világháborúig számos nagyobb lakóház, iskola és fejlődött a malomipar. A két világháború köaött templomot és laktanyát (!) kivéve nagyobb építkezés nem volt. Képviselői kortesfogás annál több. Postapalotát ígértek, meg felüljárót a Szőlőnek, de iparosításra nem gondoltak. Elbukott a várossá nyilvánításra indított akció is. így érkezett Orosházára a felszabadulás, vele együtt a fejlődés, a jobb élet reménye. 22 évvel ezelőtt aztán végre várossá nyilvánították a „legnagyobb magyar falu"-t. A fejlődés eleinte elég lassú volt. A helyi szervek, a lakosság érthetően sürgették a kitűnő adottságok (föld, közlekedés, természeti adottságok) mielőbbi jó felhasználását. Az igazán városias, ipari és településbeli fejlődésátformáló mértékű kibontakozása — az utóbbi években erősödő ütemmel — az elmúlt 10 évre tehető. A minden irányú fejlődés a kormányzati, a megyei és a helyi vezetés roppant erőfeszítései mellett, a nép munkájára támaszkodva, tudományos alapozottsággal folyik. 1959-ben egyszerűsített általános rendezési terv készült, majd a városközpont részletes rendezési terve, 1965-ben Gyopárosfürdő részletes rendezési terve, koordinációs iparfejlesztési tanulmányterv stb., melyek jelzik a fejlődés útját és tempóját. A gimnázium, a magtisztító, majd az üveggyár megépítése után, az új városi kórház és a lakótelep építése nagy jelentőségű. Az elmúlt esztendő ismét nagy lépés volt a városiasodás felé. Üj művelődési ház, tizenhat tantermes iskola, áruház alapkőletétele történt meg. Elkezdődött a vízmű kútjainak fúrása, szennyvízcsatornázás, folytatódott a gázbekötés, útkorszerűsítés stb. Ostromolt várhoz hasonlít most településünk. Az emberek és békés „fegyvereik" — az emelődaruk, markológépek, kompresszorok, csákányok dolgoznak mindenfele. A nagyarányú építőmunka csak megalapozott tervek szerint mehet végbe. A közeljövő szükségleteit és célkitűzéseit tartalmazza a városi pártbizottság és a városi tanács által elfogadott III. ötéves tervprogram. Nemrégen készült el a város általános rendezési programja, az ÉVM Városépítési és Tudományos Tervező Intézet alkotó közössége munkájaként, mintegy 140 gépelt oldal terjedelemben. A városi tanács legutóbbi ülése néhány ajánlás mellett a tervprogramot elfogadta. 228