Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - Implom József. Gyula város utcanevei

VII. A 20. század eis» két évtizede 1. Századunk elején, még az első világháború előtt három peremrésze keletkezett a városnak: Üjgyula a Balassa/Berzsenyi, Ilosvai és Tinódi utcákkal, Ajtósfalva a Fecske, Fürj és Hódi utcákkal és Szentpálfalva a Bem, Dobó, Faiskola és Vörösmarty utcákkal. Ezek már mind rajta vannak a Falta Imre-féle ,,Gyula város térképén", mely 1913-ban Dobay János kiadásában jelent meg. A felsoroltakon kívül ezen a térképen jelennek meg először a következő utcanevek: a Bajza, Erzsébet, Görbe. Gyár, Halácsy, Selyem, Szentháromság, Toldi, Toronyi, Üjfalussy és Üjülés utca. 2. 1914-ben Weisz Mór gyáros javaslatára a képviselő-testület a Városház utcát I. Ferenc József, a Megyeház utcát pedig Vilmos császár utcának nevezte el. [BML. Gy. kgy. jk. 156.] Ez a határozat teljesen feledésbe ment. 3. 1918—19-ben is kellett valamilyen utcanév-változtatásnak lennie, bár annak semmi írásos nyoma nem maradt, ui. 1919 elején felbukkan Gyulán a Böhm utca. [Békés 1919.1. 12. 5.] VIII. A két világháború között 1. A két világháború közt több alkalmi utcaelnevezésre került sor: 1924ben a gyulai németek letelepedésének 200. évfordulója alkalmával K. Schriffert Józsefet a képviselő-testület díszpolgárrá választotta, és utcát nevezett el róla (a mai Táncsics utcát). [BML. Gy. kgy. jk. 121.] — 1927-ben Gróf Klebelsberg Kunóról, 1929-ben Karácsonyi János történetíróról, a város szülöttéről neveztek el utcát. 1928-ban az országos Dürer-ünnepély alkalmából a város egyik utcáját Nürnberg városáról Nürnbergi utcának nevezték el, minthogy Nürnberg, Dürer szülővárosa is utcát nevezett el Gyuláról és Ajtósról. [BML. Gy. kgy. jk. 1928. VII. 1.] — 1936 előtt keletkeztek a következő utcanevek is: a Szent Imre és a Szent László utca, továbbá a Dömény, Göndöcs és Kis Ernő utca. 2.1936-ban tizenkét utca nevét változtatták meg. Üj utcanevek: a Balázsdeák utca, a Ferencesek tere, Gróh Ferenc, Horváth Ferenc, Jász Lukács, Knézich, Komáromy, Mogyoróssy János, Oláh György, Réthy Lipót, Szakái Lajos, Szegedi Kiss István utca. [BML. Gy. kgy. jk. 167.] Ebben az évben két szélsőjobboldali, külföldi politikus is teret, illetve utcát kapott Gyulán: Mussolini és Pilsudsky, a Román utca nevét pedig Vár utcára változtatták. — 1937-ben a Szarka utca egy-egy részét Losonczy, Gyulai László és Szabóné Nogáll Janka utcának nevezték el. [BML. Gy. kgy. jk. 10.] 3. 1937-ből két fontos forrás áll az utcanévkutató rendelkezésére: a város kiadásában megjelent „Gyula város térképe" és Kóhn Dávid gyulai újságíró „Gyula város utcái és terei" című könyve. Ebben a két forrásban szerepelnek Gyula újabb peremrészei is. a) Máriafalva utcái: Gróf Almásy Kálmánné tér, Arany János, Garay, 198