Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - SZEMLE

több a bizonytalanság, ezen a téren kell a legnagyobb hiányosságokat felszámolni. Az ásatásokat 1953-ban Lfikő Gábor, akkori gyulai múzeumigazgató indította meg. Munkája a rondella belsejének, a vár kastély felé néző oldalának a feltöltéstől való megtisztítására szorítkozott. Parádi Nándor 1956-ban vette át az ásatást, illetve kezdte el és 1961-ben fejezte be. Az ásatás a várépületre (belsővár) és közvetlén környezetére terjedt ki. Eredményeit nehéz volna most itt még oly röviden is ismertetni. Csupán néhány kiragadott, fontosabb megállapítására térünk ki. Így például arra, hogy a várépítmény külső fala a toronnyal egyidőben épült, a felvonóhidas kapuval ellátott bejárat a tornyon keresztül vezetett. A XV. században a toronytól ÉK-re levő pártázatos védőfolyosót megmagasították, a többi falrésszel egyenlő magasra emelték. A Ny-i sarokban egy, a ma álló épületrészeknél régebbi épület alapozása vált ismeretessé. Ez az épület egy 10 X H.

5 m alapterületű, kétszintes épület volt. A ma is álló várépületet már a XV. században általában egy 6 m távolságban álló, vékony (átlagosan 1 m vastag), alacsony téglafal vette körül. Ennek a külső kerítőfalnak a sarkain egy-egy ötszögletű tornyocska, közepein pedig egy-egy szűk, lőréses bástyácska állott. A járószintek feltárásából, az egyes szintkülönbségek összevetéséből kiderült, hogy a várat a DNy-i és ÉK-i oldalról lehetett legkönnyebben megközelíteni. Ennek következtében ezeken a részeken épültek a legerősebb védművek. Parádi érdekes és esetleg vitára okot adó megállapítása, hogy a gyulai vár — ellentétben számos korábbi vélekedéssel — a XV. század elején épült. Az építkezés megindulását Maróthi János bán 1403. évi birtokadományával hozza kapcsolatba. A bán környékbeli birtokai védelmére építtette volna a vár legkorábbi részeit. Ennek az első várnak az „átépítése", továbbfejlesztése igen korán megkezdődött. 1445-ből ismerjük azt az oklevelet, amely arról tesz említést, hogy a Maróthi László által a gyulai várban építtetett kápolnát felszentelték. Különben ezt a kápolnát sokszor átépítették, idővel kápolna jellege is megszűnt. Legutóbbi átépítése során kétszintűre osztották. Az ásatások eredményeinek megfelelően a restauráláskor a beépített szintet eltávolították, a benne levő sírokat pedig feltárták. A várudvar beépítése több részletben történt. 1440 körül a toronytól Ny-ra, DNy-ra levő részeket kezdték építeni és a század közepére a K-i udvarsarnkig jutottak cl. A DK-i épületrészek újabb keletűek. A XVI. században mozgalmas volt a gyulai vár élete, jelentős volt a várépítés, átalakítás is. Az a nagyarányú átépítés — aminek befejeztével a gyulai vár olaszbástyás palánkvárrá alakult át - 1555—1560 között ment végbe. A török hódoltság alatt jelentősebb építkezés nem volt benne. A későbbiekben sem történt semmi fontosabb, a gyulai vár lassan elvesztette hadi jelentőségét. Parádi a régészeti adatok értelmezéséhez minden esetben igyekszik bőséges, meggyőző erejű okmányos adatot is felvonultatni. Fejtegetéseinek, következtetéseinek, igaza bizonyításának azonban nem ezekben van az ereje. Régészeti, építéstörténeti megfigyelései, az azok összefüggéseiből levont, megállapított következtetések logikusak, világosak, mondhatni egyszerűek, mindenki számára érthetőek. Igazán nélkülözni tudják a javarészt már régebbről ismert okmányos adatokat. Parádi következtetéseinek nagy ereje abban a roppant konkrétségben van, amit nem az írott szó, hanem a feltárt tárgyak valósága nyújt. A tanulmányt sok Parádi által készített eredeti, az ásatás különböző fázisait rögzítő fénykép, valamint reprodukció (térképekről, látképekről, alaprajzokról stb.) kíséri. Természetükből következően igen jelentősek azok az ásatási rajzok is, amelyek a metszeteket, a különböző szinteket, az ásatás feltárta sokféle építéstörténeti mozzanatot rögzítik. Parádi Nándor tanulmánya magában hordja egy nagy, minden részletre kiterjedő régészeti-történeti feldolgozás ígéretét. A bemutatott tanulmány — mely nagy nyeresége régészeti, műemléki és történeti irodalmunknak — erényei biztosítékok arra, hogy ez a születendő vármonográfia kiemelkedően értékes és fontos munka lesz. DR. DANKÓ IMRE 10 133