Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - SZEMLE

VARGA IMRE: BORSTÖRÖ Művészeti Szakszervezetek Szövetsége. Bp., 1967., 32. p. Jóleső érzésekkel adunk hírt ennek a kis füzetnek a megjelenéséről. A békési származású író, Varga Imre, a Szocialista Művészetért című lap szerkesztője, a lapjában 1966-ban megjelent karcolatait gyűjtötte össze ebben a könyvecskében. A borító belseje egyenesen különlenyomatnak állítja a kiadványt, pedig nem az. Önálló egész, teljes összeállítás ez a füzet nemcsak belső tartalmát illetően, hanem nyomdai szempontból is. Varga Imre könyvecskéje belső tartalma szerint kritika, szatirikus kritika, az író sajátos véleménye művészeti életünk egyes, észrevételre, szóvátételre méltó jelenségeiről. írónk igen jól meg tudja minden esetben ragadni azt a látszólag kicsinyes térrát, hogy általánosítani tudjon, hogy „bortörés"-e ne csak egy piszlicsáré-ügy feszegetése legyen, hanem széles körű öszszefüggéseiben mutatva meg a javítanivalót; közüggyé váljék. A karcolatok közül nem egy békési ihletésű, és már csak ezért is szükséges volt, hogy itt, ezen a helyen is ajánljuk Varga Imre borstöréseit olvasóinknak. DR. DANKÖ IMRE P

ARÄDI NANDOR: A GYULAI VAR ÁSATÁSÁNAK ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI EREDMÉNYEI Hely és év n. 32. p. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Baráti Köre Parádi Nándor régésznek, a Magyar Nemzeti Múzeum-Történeti Múzeum munkatársának, az évekig folyt gyulai várásatás vezetőjének, a Magyar Műemlékvédelem 1961-62. (Bp. 1966.) c. gyűjteményes kötetében megjelent nagyszabású tanulmányát ízléses borítóval látta el és a különlenyomatot önálló füzetként közrebocsátotta. Igen jó ötlet, dicséretes tett volt ez. Olcsón, szép és jó, a jelenlegi tudományosság követelményeinek megfelelő, új adatokat közzétevő tanulmányt kapott ezáltal a nagyközönség a gyulai vár történetéről. A közérdekű munka nem maradt egy tiszteletre méltó szakkötet oly kevesek számára elérhető és szóló lapjain. A gyulai vár nemcsak Gyula városának, a békési tájnak, hanem hazánknak is egyik legkimagaslóbb műemléke. Mint történelmi objektum sokkal jelentősebb volt, mint ahogy a közvéleményben él, illetőleg annál, ahogy a történetírók, helytörténészek bemutatták, illetőleg sajnálatosan nem mutatták be. így azután mind építészetileg, műemléki vonatkozásaiban, mind pedig történeti szerepét tekintve érdekkeltő, fontos és ezekből kifolyólag sok tekintetben szükséges is a gyulai várról birt eddigi ismereteinket felülvizsgálni, újakkal kiegészíteni, a hibásakat kiigazítani. Erre nézve meg is van a kellő érdeklődés. Nemcsak a gyulaiakban, békésiekben él egy állandó, de időnként megnövő intenzitású vágy, törekvés a gyulai vár és a vele összefüggésben álló történelmi mozzanatok helyesabb, átfogóbb megismerésére, hanem történettudományunkban is. Bizonyára nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a gyulai vár kevéssel ezelőtt lefolytatott ásatását, reítaurálását, különböző kulturális célokra való igénybevételét is egy ilyen nagyobb intenzitású érdeklődésnek köszönhette. Parádi Nándor nagyszerű, konkrét, saját feltárású ismeretanyagon alapuló tanulmányának széles körű közreadásától azt is remélhetjük, hogy a történészeket-helytörténészeket is hasonló munka elvégzésére ösztönzi. Talán indítást ad arra, hogy gondosan újra átnézve a gyulai várra vonatkozó vagy vele valamiképpen összefüggő levéltári anyagot, első kézből, a régebbi állításokat javítva, kipótolva, hiányait eltüntetve, a vártörténet központjába a gyulai vár történetének ténylegesen nagy eseményeit, kérdéseit állítva, elkészítsék híres várunk történeti monográfiáját. Parádi Nándor építéstörténeti kutatásokat végzett, mert régész, s úgy látta, hogy ezen a téren a legnagyobb a mulasztás, leg132