Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Igaz Jusztina: 20 éves a békéscsabai Kulich Gyula Leány- és Fiúkollégium

„Felkérem a címzett iskola igazgatóját és nevelőit, hogy iskolájukban a szegénysorsú, jeles előmenetelű tanulók szüleivel közöljék azt, hogy Békéscsabán Leány Népi Kollégium nyílik. A kollégium a város központjában létesül. 5—30 Ft díj ellenében teljes ellátást, felügyeletet, nevelést nyújt a tanulóknak. Felvételi vizsgálatra felvételi kérelmükkel együtt szept. 12-én reggel 8 órakor Békéscsabán, Gyulai u. 2. sz. alatt jelentkezzenek a tanulók. Az ország demokratikus újjáépítésében nagy feladata van a Népi Kollégiumoknak, ezért kérem Igazgató Urat, hogy a fenti felhívást iskolájában szorgalmazni szíveskedjék." Az 1947—48-as tanévben mintegy 20 tanulója volt a leánykollégiumnak, amelynek vezetése csak a tótkomlósi Győri Ida Margit (Kovács Lászlóné, Szeged) kinevezésével oldódott meg megnyugtatóan. A két kollégium gazdasági, politikai, kulturális élete elválaszthatatlanul öszszefonódott, de az együttesben az irányítás a fiúkollégium vezetőségének kezében volt. (Molnár József titkár, Csöntör József gazdasági felelős, Dér Ferenc kultúrfelelős). A kollégium alapításának külön fejezete a gazdasági alap megteremtése. A megalakult intézetek gazdasági helyzete rendezetlen volt. A felszerelést adomány útján biztosították. Több oldal terjedelmű az „Idegen tárgyak nyilvántartása", ahol a megjegyzés utal a felszerelés eredetére: háztulajdonosé, Elhagyott Javak, katonai, Nemzeti Segély stb. A kollégiumnak kiterjedt pártfogótestülete volt, 1948 végén 58. Közöttük voltak Békéscsaba gyógyszerészei, kereskedői, akad tanítónő, orvos, hentes. — Az étkezés biztosítása jelentette a legnagyobb gondot. Nem véletlen, hogy a naposi naplóból össze lehet állítani az egész évi étlapot, egyetlen napos sem hagyta ki a reggeli, ebéd, vacsora pontos megnevezését. Rendszerint kommentálták is: ,A vacsora borsóleves volt. Véleményezni nehéz, mert ez igen viszonylagos. Viszonyítva a köménymagleveshez jó, de a pörkölthöz viszonyítva lesújtó a vélemény. Megettük." (1947. V. 6.) „A reggeli 3 dl feketekávé. A fiúk kevesellték. Azt állították, hogy az iskolában a gyenge reggelik miatt álmosak." (1947. IX. 25.) „A kollégiumi élettel aránylag meg vagyok elégedve... hanem amikor feketekávé van, az bizony nagyon keserű." (Fejér László: Kritikám a kollégiumról) A rendezetlen körülmények, a nehéz anyagi helyzet ellenére is a tanulók többsége jól érezte magát a kollégiumban, ahol tanulhatott. Egyre inkább látták a felszabadulás nyújtotta lehetőségeket, és megérezték közösségük, az egymást támogatás hatalmas erejét. Nagyon sokat dolgoztak, tanultak, be akarták hozni a parasztfiatalok műveltségbeli lemaradását. Egyik kérvényükben írják: „A kollégium vezetősége arra törekszik, hogy a kollégium tagjai a szocializmus jó szakértelmiségeivé váljanak, ezért az iskolai tanulmányok mellett olyan kollégiumi (szemináriumok, szociológia stb.) tanulmányokat is folytatnak, amelyek gyakran a késő esti órákba nyúlnak." (1948.) A kollégium a politikai nevelés komoly színtere volt. A tanulók itt ismerkedtek meg a marxizmussal, itt olvasták Lenin műveit és vitatták, képviselték, hirdették az ország történelmi múltját, tervezték jövőjét és benne a maguk életét. Az 1947— 48-as tanévben 18 kötött előadás és szeminárium és 20 szabad témájú ugyanilyen foglalkozás volt. Tudásukat, politikai ismereteiket a falujárások során hasznosították, agitáltak, kultúrműsort adtak. Újkígyósról szociográfiát készítettek 9 gépelt oldal terjedelemben. A kollégiumok a Partizánbarátok Szövetségét patronálták, de ott voltak más tömeg- és ifjúsági szervezetekben is. Közülük 5 az MKP, 1 az NPP tagja volt. A különféle társadalmi szervezetekben 6 tanuló volt funkcionárius. A kollégium vonzóerejét mutatja, hogy 21 kültagja volt, ezek bejártak a kollégium foglalkozásaira, és tagjai voltak a kultúrcsoportnak. A kültagok segítségével a kollégiumnak sikerült beépülni az iskolákba. Gyakorlatilag ez azt eredményezte, hogy a Diákszövetség és az Úttörőmozgalom vezető helyeit kollégisták töltötték be. (A 9 kollégista úttörőből 6 volt vezető.) A kollégium tagságának igen jó kapcsolata volt a városi pártbizottsággal, amely támogatta, segítette a két kollégium alakuló, formálódó életét és igényt tartott a politikai, kulturális nevelőmunkában a kollégiumokra. 127