Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)
1968 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bakó Ignác: A Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár az új gazdasági mechanizmusban
A BÉKÉSCSABAI FORGACSOLÖ SZERSZÁMGYÁR AZ ÜJ GAZDASÁGI MECHANIZMUSBAN Az év elejével életbe léptek az új gazdasági mechanizmus alapvető elemei. Ezzel új helyzetet állítottak a vállalatok elé, amelyben kedvezőbbek az önálló tevékenység feltételei, de magasabbak a követelmények is. Az új helyzetben, az új feltételek között a vállalatoknak is új módon kell dolgozniuk. Ezt úgy is fogalmazhatnánk, hogy a megváltozott népgazdasági mechanizmus korszerűbb, fejlettebb vállalati mechanizmust követel. Vállalatunk — a Szerszám és Gépelem Gyárak — a vállalati mechanizmus jegyében az igényeknek megfelelően alakította ki az éves tervét, és gyárai a termékekre a kért szállítási határidőket vállalták. Reánk — a Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyárra — eső feladatok megoldása sok problémát jelentett. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük az új Forgácsoló Szerszámgyár üzembe állítását. Az új Forgácsoló Szerszámgyár, mely az év közepétől kezdi meg az üzemszerű termelést, a Békési úton épült fel. Termelési kapacitása 100 millió Ft. Termel vényei: egyélű forgácsoló szerszámok és többélű forgácsoló szerszámok. Mielőtt a gyár feladatait részletesen feltárnám, szükségesnek tartom magának a gyárnak a létrejöttét ismertetni, mint a vidéki iparosítás egyik megvalósult létesítményét. A Népgazdasági Tanács, az állami vállalatokról szóló 1950. évi 32. sz. törvényerejű rendelet alapján, az 1951. évi május 10-én kelt határozatában Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár elnevezéssel alapította gyárunkat. Székhelyéül — politikai és gazdasági szempontok figyelembevételével — Békéscsabát (Mezőmegyeri út) jelölte ki, mivel itt a mezőgazdaság gépesítése következtében megfelelő számú munkaerő szabadul fel, akik helyben, átképzéssel, munkába állíthatók. A kijelölt helyen új létesítményként tervezték felépíteni a gyárat, melyben 1 600 fő két műszakban történő foglalkoztatása mellett, 150 millió Ft értékű — korábban importból beszerzett — többélű forgácsoló szerszámot kívántak legyártani. Ilyen szabályosan többélű forgácsoló szerszám többek között a menetfúró, menetmetsző, kerepesmetsző, a marószerszámok — melyek közül palástmarók, palásthomlokmarók, tárcsamarók és az egyéb forgácsoló szerszámok közül a központfúrók képezték a gyárprofilját. Az alapítási határozat szerint a gyárnak 1951. június 1-ével kellett megkezdenie az üzemelést. Ez részben meg is történt, mivel a gyár első szakmunkásainak átképzése a Vandháti úton az e célra átalakított helyiségben, 1951. június 4-ével megindult és az év végére közel 100 fő sikeresen letette a szakmunkásvizsgát. Az új létesítményként tervezett gyár gazdaságpolitikai okok miatt nem épült fel, így az illetékes szervek határozata alapján, az átképzős tanműhelyt (Vandháti út) termelőképessé kellett átalakítani. A Békéscsabai Forgácsoló Szerszámgyár az 1952. évtől minden évben teljesítette termelési tervét és a termelési tervvel összefüggő egyéb tervmutatóit. Büszkén emlékezhetünk vissza az elmúlt évekre, mivel az elért termelési eredményekkel a gyár összes dolgozója igazolta, hogy a vidék iparosítása helyes célkitűzés, hogy az iparilag elmaradt megyék dolgozói átképezhetők, az általuk eddig nem ismert ipari szakmák végzésére képesek. 118
