Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pataky László. Emlékek Békéscsaba villamosításáról

A villamosművet ebben az időben Gerey László igazgató-mérnök vezette. Gerey Nigrinyi halála után — 1933-ban — lépett szolgálatba. A következő évben — 1934­ben — ünnepelték a villanytelep működésének harmincadik évfordulóját. Erről a harminc esztendőről Gerey terjedelmes jelentést írt. Kitűnik a jelentésből, hogy 1934-ben a termelt villamosenergia meghaladta a 4 millió kilowattórát, az üzemi felesleg pedig 201 ezer pengő volt, holott az ország gazdasági helyzete ebben az időben csak alig emelkedett az előbbi évek gazdasági mélypontja fölé. Nyolc év múlva — 1942-ben — Gerey már arról értekezik egy tanulmányában, hogy az ország villamosítását egységes terv szerint kell irányítani. „Hiszen eddig a villamosenergia használata még gyermekcipőben járt, s a fejlődés további foko­zata csak az lehet, hogy ez a mindenre felhasználható legnemesebb energia ugyan­olyan életszükségleti cikk lesz, mint a liszt, a zsír, vagy akár a: levegő!" Ma amikor hazánk minden községében ég a villany, s amikor a mezőgazdasági termelőszövetkezetek villamosítása is befejezés felé közeledik, mi is elmondhatjuk: a villamosenergia olyan életszükségletünk és olyan éltetőnk, mint akár a: levegő! Békéscsaba felszabadítása idején Gerey Budapesten tartózkodott, s az üzem élére többé nem is tért vissza. Ajkán a szénbánya szolgálatába állt. Tudjuk, hogy kiváló újító volt. S hallottuk, hogy néhány évvel ezelőtt meghalt. Budapesten te­mették el. Felesége és három gyermeke ma is él. Bár ebben a rövid tanulmányban igyekeztem a mű mellett az alkotó embert is megrajzolni, Gerey életét mégsem kutattam fel. Ez az élet napjainkban fejeződött be, s kell némi távlat ahhoz, hogy értékelhessük. Egészen röviden meg kell azonban említenem, hogy kitűnően képzett mérnök volt. A Ganztól került a csabai villamosmű élére. A keze alatt dolgozó munkásokat szerette. Jólétükkel törődött, s ha kellett segítette őket. ö vezette be például a családipótlék-rendszert és a szülési segélyt. Az üzemben példás rendet tartott. Mind­ezt egykori dolgozótársaitól hallottam. Az államosítás Gerey távozása után az igazgatói állást többé nem töltötték be. A vezetői teen­dőket Hild György üzemmérnök, Gerey helyettese látta el öt éven át, egészen az államosításig. Hildre nagy anyagi gond és nagy felelősség szakadt. Voltak hetek, hónapok, mikor a szénhiány az első világháború utáni szűkösségnél is nagyobb volt. S mégis helyt kellett állani. És helyt állt. A magántulajdonban levő villamosművet 1948-ban, a közületek tulajdonában levő nagyobb erőtelepeket pedig 1949-ben államosították. Csaba az államosításkor a szegedi áramszolgáltató központ kötelékébe került. Ézzel — 45 évi önálló működés után — függetlensége megszűnt. Egy óriási méretű állami szervezet tagja lett. Az ipari fejlődés a villamosművek államosítása után olyan lendületet vett, hogy az energiaigényt a csabai telep már nem tudta kielégíteni. Kisegítésre volt szükség. Rövid idő múlva bekapcsolták hát a csabai áramszolgáltató központot az országos hálózatba, mely fokozatosan mind jobban és jobban kiépült. A város határában előbb 60 kilowattos, majd 120 kilowattos távvezetéki központot építettek, s amint a munkálatok befejeződtek: Csabán az áramtermelést megszüntették. Miért? Mert az országos távvezeték-hálózatot ellátó nagy központok gépei sok­kal olcsóbban termelik az energiát, mint a csabai telep termelte. De már előbb leálltak a megye kis erőtelepei. Ma az egész megyét behálózzák a csabai távvezetéki központból kifutó 35 kilovoltos és 20 kilovoltos távvezetékek, s ezek viszik a villamosenergiát mindenfelé. Ez a megoldás lehetővé tette, hogy Csabán az ipart rohamosan fejlesszék. Nagy megtakarítást értek el mindjárt azzal, hogy az István Malmot villamosították. Ma ez az ország legnagyobb malomüzeme. Hatalmas teljesítményű korzevgyárat léte­sítettek, hűtőházat építettek, s a régebben települt kisebb gyárak termelését erőtel­jesen fokozták. Más gyárakat is létesítettek, de mindezek felsorolása és részletes ismertetése külön tanulmányt kíván. Olyat, amelyben bemutatjuk a megye villa­mosítását is. Remélem, hogy erre is sor kerül. 116

Next

/
Thumbnails
Contents