Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Pataky László. Emlékek Békéscsaba villamosításáról

generátort kellett beszerezni. A telep teherbírása ekkor — 1928-ban — az 1904. évi két kis generátor 310 kilowattjával szemben, ennek tízszeresét is elérte. Már itt megemlítem, hogy 1933-ban újabb turbógenerátort helyeztek üzembe: a másodiknak a párját. Ezzel teljesen megszűnt a lassú járatú gépekkel az áram­termelés, s az üzem gazdaságossága tovább fokozódott. A műszaki fejlődés azonban ezen a fokon nem állt meg. Idők múltával tehát ezek a kitűnő turbógenerátorok is elavultak. Ekkor azonban a csabai telepet már nem fejlesztették tovább, hanem bekapcsolták mind Csaba, mind a vidék áramellá­tását az országos távvezeték-hálózatba, melyet a bányák közelében felállított igen gazdaságosan dolgozó ^nergiatelepek láttak el árammal. A csabai telepet pedig le­állították. Közben azonban három évtized telt el. Az a ház, mely most a Körös-parton a Pamuttextilművek óvodája, mintegy négy évtizeddel ezelőtt Nigrinyi János villanytelepi igazgató-mérnök otthona volt. Ö építtette. Mezőberényben született 1878-ban, s a Budapesti Műegyetemen szerzett gépész­mérnöki oklevelet. Rögtön ezután — 1905-ben — a Ganz Villamossági Rt. szolgá­latába állt, majd 1912-ben a zimonyi villamosmű igazgatója lett. Onnan az első világháborúban a harctérre ment. Sebesült, s később olasz fogságba esett. A fog­ságból csak 1919. novemberében szabadult. Ekkor a csabai villamosmű szolgálatába állt, s 1920-ban átvette Ádám Gusztávtól a telep vezetését. Zárkózott természetű volt. Ezért életéről nem sokat tudunk. Működése idején ünnepelte a villamosmű 25 éves fennállását. Az elért eredményről Nigrinyi tartal­mas jelentésben számolt be. Ebből kiviláglik, hogy a terhelés huszonöt év alatt megtízszereződött, az energiatermelés pedig az első évinek tizenkétszeresét is elérte. Az ünnepi esztendőben 2 millió 700 ezer kilowattórára rúgott. Megnövekedett ter­mészetesen a transzformátor-állomások száma és az utcai vezetékek hossza is. Ebben az időben már 18 olyan ipari fogyasztója volt a villanytelepnek, melyek évi 10 000 kilowattóránál többet fogyasztottak. Ezt a szép eredményt ügyes gazdaságpolitikával érték el. Nigrinyi tizenhárom éven át látta el hivatalát. Fiatalon halt meg, mindössze 55 évet élt — 1933-ban temették el Békéscsabán. Gyula és Mezőberény bekapcsolása Mialatt Békéscsaba villamosítása ilyen erőteljesen haladt előre, más községek sem aludtak. Az országban egymás után gyúlt ki a villanyfény mindenfelé, sőt — 1927-ben — megkezdődött Baranya megye községeinek távvezetékes áramellátása is. E villamosítás során én egymagam negyvenegy baranyai község villamosítását ter­veztem meg. De rám csak egy rész jutott. Tervezett ott más is. Az Alföldön más volt a helyzet. Itt a községek távol esnek egymástól. Ezért itt a falvakban kíserőtelepeket létesítettek. Olyan sokat, hogy a harmincas évek elején számuk meghaladta a húszat. Ezek a kis telepek drágán termelték a villamosenergiát, de mégis haladást je­lentettek, mert az ellátott területek lakosságát ránevelték a villany használatára. Gyulán a fejlődést megakasztotta az egyenáram. Az ebből támadt belső feszült­séget úgy vezették le, hogy a városi hálózatot 20 kilowattos távvezetékkel a csabai telepre kapcsolták. Ez 1933-ban történt. Néhány év múlva — 1939-ben — Mezőberény is Csabától kezdte vásárolni az áramot. Így Csaba energiatermelése egyre gazdaságosabbá vált. Ez kézzelfoghatóan megmutatkozott abban, hogy a villamosmű a város pénztárába évről-évre növekvő nyereséget fizetett be. A békéscsabai áramszolgáltató központ fejlődése. Az 1901-ben létesített villamos­művet szerelték. Az új központot az országos hálózat Szolnok és Debrecen felől befutó 120 kilovoltos távvezetékei táplálják. (1967.) (A térképet készítette: Bácskai Erika) >­114

Next

/
Thumbnails
Contents