Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Irányi Dezső: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megalakulása és első lépései Békés megyében

.RETTERIESIT®; A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT MEGALAKULÁSA ES ELSŐ LÉPÉSEI BÉKÉS MEGYÉBEN* A „Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat" országos szervezete 1953. április 29-én alakult meg Budapesten, a Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében. Az egész magyar haladó értelmiséget tömöríteni kívánó új egyesület — a TTIT — formai megalakulásakor a Természettudományi Társulat, a Történettudományi és Irodalomtörténeti Társaság hálózatának kereteiben már országszerte — így me­gyénkben is — kiépült szervezetekre támaszkodhatott, amelyeknek szélesítése, az egész értelmiségi társadalomra való kiterjesztésével és az összes tudományágak összefogásával, az ismeretterjesztő munka egységessé tételével és tudományos szintre emelésével, időszerűvé vált. Az új tömegszervezet célja az Előkészítő Bizottság által 1953. március 17-én ki­adott és dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által aláírt „Alapszabálytervezet" szerint „a társadalmi és természettudományos ismerétek ter­jesztése a dolgozók között. A Társulat az ismeretterjesztő munkában résztvenni kí­vánó értelmiséget szervezetileg tömöríti és elősegíti továbbképzésüket" (1. pont), 1 amit a küldöttközgyűlésen véglegesen elfogadott „Alapszabály" még az alábbi be­toldással módosított: „A Társulat célja a társadalmi és természettudományos isme­retek terjesztése, következetes harc a tudományellenes nézetek ellen, a magyar tu­domány és művészet haladó hagyományainak ápolása a dolgozók között..." stb.2 Az Alapszabály részletesen felsorolja a tudományágakat, amelyek egyúttal a létre­hozandó szakosztályok csoportosítását is jelentették általában, s a formákat, ame­lyekben céljai megvalósítását maga elé tűzi a Társulat (előadások, tanfolyamok, írásos ismeretterjesztés minden formája, kiállítások, múzeumlátogatások, kirándu­lások — film, rádió, sajtó felhasználása). 3 Az új társulat megalakulását országszerte nagy érdeklődés előzte meg, a sajtó már előzetesen bőségesen kommentálta. A kommentárok hangsúlyozták „a legszé­lesebb dolgozó tömegek sokirányú tudományos ismerettel való felvértezésének" szükségességét; 4 azt, hogy „a szocializmus építéséhez széles látkörű emberek szüksé­gesek", akik alapos szakmai ismereteik mellett „tisztában vannak munkájuk tár­sadalmi összefüggéseivel is."5 A feladat nemcsak az „egyesítés" — „minőségileg új társulat" teremtése is! 6 Példa a szovjet „Politikai és Tudományos Ismereteket Ter­jesztő Társaság", amely már 1953-ban 300 00Ö taggal működött. 7 Bognár Rezső refe­rátuma az értelmiség és munkás-paraszt tömegek közelebbi kapcsolatának fontos­ságát húzta alá. 8 Az országos, ünnepélyes keretek között történt alakuló ülésen egyetemi taná­raink, Kossuth-díjasaink, tudósaink java megjelent. 9 Megyénket 8 tagú küldöttség képviselte. 1 0 Szervezetileg 12 szakosztályra tagolódott országosan a Társulat. Ezek közül 9 már korábban létezett: a biológiai, agronómiai, egészségügyi, földrajz-földtani, csil­lagászati-matematikai, kémia-fizikai, műszaki, történettudományi és irodalomtör­* Kivonatos részlet a szerző a Társulat megyei fejlődését feldolgozó munkájából. 211

Next

/
Thumbnails
Contents