Békési Élet, 1968 (3. évfolyam)

1968 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Irányi Dezső: A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megalakulása és első lépései Békés megyében

.RETTERIESIT®; A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT MEGALAKULÁSA ES ELSŐ LÉPÉSEI BÉKÉS MEGYÉBEN* A „Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat" országos szervezete 1953. április 29-én alakult meg Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az egész magyar haladó értelmiséget tömöríteni kívánó új egyesület — a TTIT — formai megalakulásakor a Természettudományi Társulat, a Történettudományi és Irodalomtörténeti Társaság hálózatának kereteiben már országszerte — így megyénkben is — kiépült szervezetekre támaszkodhatott, amelyeknek szélesítése, az egész értelmiségi társadalomra való kiterjesztésével és az összes tudományágak összefogásával, az ismeretterjesztő munka egységessé tételével és tudományos szintre emelésével, időszerűvé vált. Az új tömegszervezet célja az Előkészítő Bizottság által 1953. március 17-én kiadott és dr. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által aláírt „Alapszabálytervezet" szerint „a társadalmi és természettudományos ismerétek terjesztése a dolgozók között. A Társulat az ismeretterjesztő munkában résztvenni kívánó értelmiséget szervezetileg tömöríti és elősegíti továbbképzésüket" (1. pont),

1 amit a küldöttközgyűlésen véglegesen elfogadott „Alapszabály" még az alábbi betoldással módosított: „A Társulat célja a társadalmi és természettudományos ismeretek terjesztése, következetes harc a tudományellenes nézetek ellen, a magyar tudomány és művészet haladó hagyományainak ápolása a dolgozók között..." stb.2 Az Alapszabály részletesen felsorolja a tudományágakat, amelyek egyúttal a létrehozandó szakosztályok csoportosítását is jelentették általában, s a formákat, amelyekben céljai megvalósítását maga elé tűzi a Társulat (előadások, tanfolyamok, írásos ismeretterjesztés minden formája, kiállítások, múzeumlátogatások, kirándulások — film, rádió, sajtó felhasználása).

3 Az új társulat megalakulását országszerte nagy érdeklődés előzte meg, a sajtó már előzetesen bőségesen kommentálta. A kommentárok hangsúlyozták „a legszélesebb dolgozó tömegek sokirányú tudományos ismerettel való felvértezésének" szükségességét;

4 azt, hogy „a szocializmus építéséhez széles látkörű emberek szükségesek", akik alapos szakmai ismereteik mellett „tisztában vannak munkájuk társadalmi összefüggéseivel is."5 A feladat nemcsak az „egyesítés" — „minőségileg új társulat" teremtése is!

6 Példa a szovjet „Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság", amely már 1953-ban 300 00Ö taggal működött.

7 Bognár Rezső referátuma az értelmiség és munkás-paraszt tömegek közelebbi kapcsolatának fontosságát húzta alá.

8 Az országos, ünnepélyes keretek között történt alakuló ülésen egyetemi tanáraink, Kossuth-díjasaink, tudósaink java megjelent.

9 Megyénket 8 tagú küldöttség képviselte.

1

0 Szervezetileg 12 szakosztályra tagolódott országosan a Társulat. Ezek közül 9 már korábban létezett: a biológiai, agronómiai, egészségügyi, földrajz-földtani, csillagászati-matematikai, kémia-fizikai, műszaki, történettudományi és irodalomtör* Kivonatos részlet a szerző a Társulat megyei fejlődését feldolgozó munkájából. 211