Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - VITA - Gádorosi Vass István: Egy konkrét feladat kapcsán

rés évtizedeinek sok problémája, s tisztázatlanok a XIX. sz. elején bekövetkezett gyors fejlődés körülményei is, pedig ez tette lehetővé, hogy az alig 60 év alatt 3,5-szeresére duzzadt falu lakói 1845-ben megváltsák magukat a jobbágyi terhek alól. A XIX. sz. második felében a vasútépítés, a vasúti gócponttá válás,s az ezzel kapcsolatos ipartelepítés; valamint a gazdagparaszti árutermelés fellendülése s a parasztságon belüli ellentétek kiéleződése jelenthet egy-egy fontos kutatási feladatot. Ezek a tényezők eredményezték ugyanis, hogy Békéscsaba a XX. sz. elejére a Debrecen, Nagyvárad, Arad, Szeged által meghatározott terület gyújtópontjában jelentős gazdasági vonzóerővel rendelkező központtá fejlődött, hogy egyes időszakokban a vidék paraszt-, illetve munkásmozgalmának legfontosabb bázisa, később pedig város és megyeszékhely lett. A város két világháború közötti társadalmi és politikai életéről, vagy az 1945-ös földosztásról szóló tanulmány szintén hézagpótló feladatokat oldana meg. A helytörténeti témák mellett feltétlen helyet kellene biztosítani néhány néprajzi tanulmánynak is, melyek pl. a magyar és szlovák néprajzi elemek egymásrahatását, a békéscsabai tanyavilág kialakulását stb. mutatnák be. Egy ilyen tanulmánykötet nélkülözhetetlen segítséget jelentene az országos történetírás számára: hozzájárulna az Alföld XVIII. sz.-i benépesedésének és gazdálkodásának pontosabb megrajzolásához, a mezőgazdaság XIX. sz.-i amerikai utas fejlődésének feltárásához, nélkülözhetetlen adatokat nyújtana a vidéki iparfejlődés és egyes iparágak történetéhez, stb. De hasznos lenne a helyi vezetés számára is. A Békéscsaba fejlődését meghatározó erők és történelmi tényezők feltárásával segítséget nyújtana a távlati tervezéshez, a fejlődés további irányának meghatározásához. A kötet tanulmányinak jelentős hányada a gazdasági alap problémáival foglalkozna, hiszen legnagyobb adósságaink éppen ezen a téren vannak. Tudatformáló, ismeretterjesztő hatásából és lehetőségeiből azonban ez semmit sem vonna le, sőt épp azáltal hatna, hogy ily módon — alapvető törvényszerűségeket feltárva — a jelent a múlt szükségszerű követelményeként, s a jövőt határozottan körvonalazható távlatként mutatná be. Nem azáltal kívánna elismerést aratni, hogy mesterségesen, a valóságnál nagyobb mozgalmi múltat teremt, (amely törekvés mögött egyébként éppen a múlt és jelen közötti szükségszerű összefüggésben és folyamatosságban való kétkedés húzódik meg —, ezért válik szükségessé a rakoncátlan múlt megrendszabályozása és kozmetikázása), ugyanakkor büszkén vállalná és országos jelentőségét megmutatva, feltárná haladó mozgalmi hagyományainkat. Most persze bárki visszavághat saját szavaimmal: Könnyű nagy szavakat leírni, de mi a biztosíték, hogy a megvalósulás is ilyen szép lesz? Nagyon kevés. Kiérlelt, jó tanulmányok megírásához legalább egy évre van szükség. (Monográfia megírásához még többre, de ez egyébként sem lenne szerencsés vállalkozás, hiszen a feladat meghaladná jelenlegi erőinket. Annak pedig nincs értelme, hogy az eddigi munkák ki jegyzetelésével összehozzunk egy újabbat. — A monográfia megírását azonban távlati célként nem vetném el, hiszen az eddigi eredmények összefoglalása és az egységes folyamat megrajzolása bizonyos helyzetekben, a további munka alapfeltétele lehet.) Az idő tehát sürget, s ezért mindenek előtt azt kell eldönteni, hogy valóban szükség van-e egy ilyen kötetre, s hogy meg tudjuk-e teremteni a szükséges anyagi előfeltételeket. 107