Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Csomós István: Békés megye mezőgazdaságának fejlődése, struktúrája a II. ötéves terv időszakában (1961-65)

1956—1960 1961—1965 évek átlaga Termésátlag q/kat. hold. Búza 9,9 12,2 14,1 8,4 11,5 12,9 13,4 14,9 12,4 12,9 14,6 19,9 21,8 13,6 19,0 140,1 160,7 183,0 126,4 150,7 29.3 35,6 39,0 30,5 35,2 18.4 18,8 21,3 18,7 19,8 Öszi árpa Kukorica Cukorrépa Rostkender Lucerna, régi vetésű A termésátlag alakulása (tanácsi szektorban): 5 éves 1961—65 1965 1965 átlaga átlaga Megnevezés 1956—60 terv átlaga előír. kat. h./q kat. h./q 1961—65 évi az 5 éves az 5 éves átlaga átlagok terv terv kat. h./q kat. h./q %-ában %-ában Öszi árpa Kukorica Cukorrépa Lucernaszéna Búza 8,4 15 10,8 13,4 72,— 89,4 12,4 17—18 14,9 14,9 85,2 85,2 13,4 20—22 21,5 21,5 102,4 102,4 112,6 170—180 180,6 180,6 103,2 103,2 18,9 28 20,— 18,3 72,— 65,— A megye összes gazdaságaiban a második 5 éves terv éveinek átlagában, a megelőző 5 év átlagaihoz viszonyítva, a kat. holdankénti hozam búzánál 3,1 q-val, a kukoricánál 5,4 q-val, a cukorrépánál 24,3 q-val növekedett. A búza termésátlag kedvező alakulását több tényező befolyásolta: így pl. a korszerű agrotechnikai eljárások alkalmazása (optimális időben való vetés, műtrágyázás, vegyszeres gyomirtás stb.) Az intenzív búzafajták elterjedése is számottevően változott. 1965ben még az állami gazdaságok búzavetésterületük 97,5%-án, addig a termelőszövetkezetek pedig 86.0%-án magashozamú fajtákat termeltek. A kukorica termésátlaga emelkedését nagy mértékben elősegítette a hibrid fajták elterjedése, az optimális tőszám biztosítása, a vegyszeres gyomirtás és egyéb tényezők. Meg kell említeni azt, hogy kedvezőbb időjárás mellett és a rendelkezésre álló lehetőségek jobb kihasználásával a termésátlagok gyorsabb ütemű növekedését is el lehetett volna érni. Ugyanakkor néhány takarmánynövénynél és zöldségfélénél igen csekély az átlagtermés növekedése, sőt csökkenés is mutatkozik. Pl. a lucernaszéna átlagtermése az 1956— 1960. évek átlagában 18,7 q volt, az 1961—1965. évek átlagában pedig 19,8 q. Annak ellenére, hogy a terméseredmények növekedtek, egyes mezőgazdasági üzemek között nagy eltérések voltak a termésátlagokat illetően. A termelőszövetkezeti gazdaságokon belül nagy eltérés volt tapasztalható különböző járások és városok terméseredményeiben. Oka az, hogy az egyes közös gazdaságok adottságai nem a legjobbak, főleg a természeti körülmények, munkaerőhelyzet tekintetében, továbbá a termelőszövet4