Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - SZEMLE

Társadalrni-foglaJjkozáaft réteg %-os megoszlása: Parasztság Munkásság Alkalmazottak, értelmiségiek Kisiparos, kiskereskedő, nyugdíjas, járulékos Házaspárok gyermek nélkül gyermekkel A belső, szakemberek használatára készülő statisztikai elemzés közvetlen segítséget jelent az államvezetés számára és genezise lehet számos korrekciós intézkedésnek. Ami a „Számvetés a párt IX. kongresszusa előtt" néhány részletét illeti: A termelőerők, ipari szektor: Az MSZMP KB azon határozata, hogy a második ötéves tervidőszakban növelni kell a vidéken lévő ipar részarányát, Békés megyében is érezteti hatását. Az utóbbi években felépült a Békéscsabai Konzervgyár, Hűtőház, Tojásfeldolgozó Üzem; az Orosházi Üvegyár, Tárház; és jelentős üzemibővítés történt a Békéscsabai Kötöttárugyárban, illetve a Kner Nyomdában. A fejlődés függvényeként 32%-kal emelkedett 5 év alatt az iparban foglalkoztatottak száma. Megfigyelhető az is, hogy míg a megye összes helységeiben — ha lassú ütemben is — folytatódott az elvándorlás, Békéscsaba és Orosháza lakossága — a csökkenő természetes népszaporulat mellett is — növekedett: az odaköltözés oka elsősorban az ipartelepítés vonzerejével függ össze. A legnagyobb fokú elvándorlás a legkevésbé iparosodott mezőkovácsházi és szeghalmii járásokra jellemző: 10%-os népcsökkenés állt be e járásokban 5 év alatt. Bár új irányt vett megyénk iparosítása, még mindig a gyengén iparosodott megyék sorába tartozik, összes kereső lakosai közül 15% dolgozik iparban, s ez a szám az ország azonos rétegeiben mindössze 1,8%-nak felel meg. A termelő munka hozadéknövekedése, ezzel összefüggésben az ipari termelés volumenének emelkedése túlszárnyalta a szomszédos Szolnok megyét, de Csongrád és Hajdú-Bihar termelési szintjét nem érte el. A párt KB 1964. decemberi és a kormány 3485/1964. sz. határozata — hogy a termelés növekedését nem létszámemeléssel, hanem a termelékenység fokozásával kell elérni — az elmúlt években 1949 1963 67,9 47,2 14,9 28,9 4,5 11,2 12,7 12,7 26,6 33,2 61,4 54,4 sikerrel ment át Békés megyében a gyakorlatba. Az ipari munkásság összetételében legjellemzőbb változás a nők számának növekedése: 1960-ban 34%-nyi volt a nők aránya az iparban dolgozók között, 1965ben ez az arány 50%-ot tett ki. Ami a termelési folyamatok gépesítését illeti, a kiugró fejlődések sorában találjuk az építőipart. A gépesített munkafolyamatok aránya az állami építőiparban: 1961 1965 Földmunka 19,70/o 40,6% Vakolás — 32,6% Meszelés, festés 2,0% 22,8% Parkettacsiszolás 78,5% 89,5% A mezőgazdaság: A mezőgazdaság szocialista átszervezése eredményeképpen a megye művelhető területének 95 százalékán 16 állami gazdaság és 166 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik. Az elmúlt 5 évben kiformálódtak a nagyüzemi gazdaság észszerűbb területei, az állami gazdaságok általában 9300 kat. hold és a tsz-ek 3600 kat. holdon gazdálkodnak. Különösen a termelőszövetkezetek gazdálkodási színvonala emelkedett az utóbbi években. A kormány által hirdetett termelési versenyben a kondorosi Dolgozók és az orosházi Üj Élet termelőszövetkezet „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság' címet szerzett, míg a tótkomlós! Viharsarok, a medgyesbodzási Egyetértés, a kondorosi Lenin és a kardoskúti Rákóczi Tsz elismerő oklevelet kapott. Az okszerű, belterjes művelés színvonalának emelkedését, többek között az öntözött terület növekedése — 1964-ben háromszor annyi földet öntöztek, mint 1960-ban —, valamint a termelés irányának változása jelzi. 1956—1960-ban 34,5 %-kal nőtt a zöldség- és főzelékfélék, illetve 12%-kal csökkent a kukorica vetésterülete; ez a Békéscsabai Konzervgyár és a Hűtőház telepítésének ezen a 142