Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Sipitzky András: A Mezőhegyesi Cukorgyár története az alapítástól napjainkig (II. rész)

tése, a gyártető átépítése, a Fölsche-fejes úsztatórendszer létesítése, nagyvasúti úsztatok átépítése, diffúzió átemelőszivattyú beépítése, dobszűrő és ülepítőtartály építése, melasz- és pakura tartály építése, motoros mozdony létesítése mind ugyancsak a gyár berendezéseinek jobbá tételét, illetőleg az eredményesebb termelés elérését szolgálták. A Zsigmond-féle előgyújtó dobot, valamint a pakuratüzelést üzemünkben kísérletezték ki a HÖTERV. szakemberei. Hosszú kísérletek után mindkettő pozitív eredményt hozott. A nagymérvű átépítés és újjáépítés, valamint a gyárépület külső tatarozása a gyárat széppé, világosabbá, kellemessé tette. A korszerű A szeletszárító termelőgépek ésszerű és ízléses elhelyezésével megszűntek a sötét, nyirkos helyek, amelyek számtalan balestnek voltak okozói. A korszerű új gépekkel nemcsak balesetmentesen lehetett dolgozni, hanem a dolgozók fizikai erejét sem vették annyira igénybe, mint azelőtt. A felszabadulás után a répa termeltetés vonalán is nagy változások következtek be. A földbirtokok felosztásával a sok új földtulajdonos örömmel kötött cukorrépatermelési szerződést a cukorgyárral. Habár az új földtulajdonosok leszerződése — a kis terület miatt — a cukorgyárnak nagy adminisztrációs munkatöbbletet adott, a pártszervezet és gazdasági vezetés a legmesszebbmenően támogatta ezeknek a termelőknek e lelkes törekvését. A második világháború okozta mérhetetlen károk, valamint az. újonnan kiosztott földterületek tulajdonosainak gazdasági géphiánya okozta a későbbiek folyamán a kistermelőknél az alacsonyabb cukorrépatermelési átlagot. A termelőszövetkezetek megalakulásával és megerő75