Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Kató József: A Békés megyei olvasó- és munkáskörök tevékenysége az 1890-es évek agrárproletármozgalmaiban

Az olvasókörökben reggeltől estig pezsgett az élet, különösen a téli kényszerű munkaszünet alatt. Itt lehetett mindenkivel találkozni, híreket hallani, esetleges munkaalkalmakról tudomást szerezni. Szabó Pál a körök tevékenységét, az ott folyó lázas munkálkodást így jellemzi: „... akik a Körbe jártak, nem azért jártak, hogy ott olvassanak, hanem hogy hallgassák a szót s néha ők is beleelegyedjenek a beszélgetésbe. Könyvet hoztak vissza, könyvet kértek ki, és hazavitték, otthon olvasták. Nem volt olyan hír a faluban, a környéken, sőt az újságon keresztül az országban vagy a világon, amit itt meg ne tárgyaltak volna. S ráadásul a Kör irányította a helyi választásokat, az elöljáróságtól kedve egészen a papig vagy az orvosig. Képviselőválasztásoknál meg éppen olyan volt, mint egy hadiszállás."

1

7 Ezekben az olvasókörökben a szegényparasztok politikai tájékozottságot, szabadon való gondolkodást, szolidaritást, pártfegyelmet szereztek és tanultak. Például az orosházi „Függetlenségi és 4P-as Kör" közgyűlése ilyen határozatot hozott: „ ... állítassák össze azok névsora, akik a kör elveivel ellenkező magatartást tanúsítanak, és szólítsák fel őket kilépésre. Egy tagot ki is zártak, mert Justh Gyula ellen nyilatkozott."

1

8 Ebben a megfogalmazásban természetesen tükröződik a Kör radikális szemléletmódja is. Kitartott 1848 eszméje mellett, annak hű szimbólumaként 1869-ben képviselőnek jelöli a börtönéből kiszabadult Táncsics Mihályt. Tagjai nagy szeretettel olvasták és féltve őrizték a szocializmusról írott könyveit. Ékes bizonyítéka ez annak, hogy 1848 forradalmi eszméi először csak a 80-as, 90-es években lezajló földmunkásés szegényparaszt mozgalmak harcaiban kaphattak igazi értelmet és tartalmat. A fenti példák szemléltetően bizonyítják, hogy a körök politikai szervezkedés céljait is szolgálták. Most vizsgáljuk meg az olvasókörök kulturális tevékenységét. Fő feladatuknak tekintették a tagok művelődési szomjának kielégítését és a rendszeres olvasás megszervezését. Ezen a téren valóban hatalmas munkát végeztek, hiányokat pótoltak. Népkönyvtárakat és olvasóköröket hoztak létre. Az olvasókörök saját erejükből, tagjaikból létesítették és fejlesztették könyvtárukat. Csak egy-két adatot nézzünk az orosházi Függetlenségi és 48-as Politikai Párt Olvasókör könyvtárának állandó gyarapodásáról : Érdekes és nagyon tanulságos elemezni azt is, hogy milyen könyveket vettek meg. Csak egyet-kettőt emeljünk ki cím szerint: „Kossuth Lajos iratai, Szilágyi Sándor: A magyar forradalom története, Szirmay: A magyar jakobinusok története, Szokoly Viktor: Honvédélet, Táncsics: Hunnija függetlensége, Körössy: Kortársak (Kossuth Lajos és Ferenc József), Táncsics: Életpályám, Darwin: Az emberi faj története, Engels: A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig, Kautsky: Marx gazdasági tanai, Jászi: Űj Magyarország felé."

2

0 De megtalálható volt a könyvtárban a magyar irodalom minden jelentősebb írójának legismertebb műve is. A felsorolásból kitűnik, hogy az olvasókörök gazdag és változatos könyvtárral rendelkeztek. Olyan könyveket vásároltak és olvastak, 1883-ban 1890-ben 1902-ben 235 kötet 343 kötet 447 kötet

1

9 62