Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)
1967 / 1. szám - Kató József: A Békés megyei olvasó- és munkáskörök tevékenysége az 1890-es évek agrárproletármozgalmaiban
2. Az olvasó- és munkáskörök az 1890-es agrárproletár megmozdulások eszmei és politikai szervezői Az agrárproletárság küzdelmének irányítói és szervezői az olvasó- és munkáskörök voltak. A körök azért tudtak irányítóivá és szervezőivé válni e mozgalomnak, mert életrehívóik között nagy számmal voltak kubikusok és mezőgazdasági napszámosok, akik nemcsak az alapszabály jóváhagyásáért harcoltak, hanem sorsuk, életkörülményeik megváltoztatásáért is. Az egész országot, sőt a külföldet is megjárt kubikusok, mezőgazdasági napszámosok és a szocializmus vándor apostolai lehettek az elsők, akik — vándorló életmódjukból eredően — szélesebb ismeretekre tettek szert, s mozgékonyabb szemléletükkel a szocializmus tanainak terjesztőivé, propagálóivá váltak. Ök voltak, akik tudatosították az agrárproletárokban kulturális elmaradottságukat. Szász Pál csorvási napszámos így ír erről: ,,A munkások bajai azok, hogy tudatlanok és meggondolatlanok, többnyire ezert szükséges miránk is, hogy fejlesszük magunkat és azt másképp nem tehetjük meg, csak ha eszmét cserélünk, és egymásnak tanácsot, kiszámétásokat szolgálhatjuk.'"'' E mindenképpen jellemző példa is meggyőző erővel tanúsltja, hogy a szegényparasztok olyan ismeretekre akartak szert tenni, amelyek segítenek nekik eligazodni a világ dolgaiban, és irányt mutatnak, merre kell haladni, ha ki akarnak jutni nehéz helyzetükből. Életkörülményeik megjavítása és kulturális felemelkedésük érdekében szervezeteket kezdtek teremteni. A megye több városában és községében szerveztek olvasóköröket. Békésen 8, Gyulán 5, Szarvason, Orosházán, Mezőberényben 3—3, Battonyán, Gyomán, Endrődön, Öcsödön, Békésszentandráson 2—2, Békéscsabán, Szeghalmon, Pusztaföldváron és Vésztőn 1—1 olvasókör működött. Ez a haladó kezdeményezés a kilencvenes években szinte már mozgalommá is vált. A körök munkájának eredményeképpen már a század utolsó évtizedében a szocializmus tanításainak egyes elemei is eljutottak a megye szegényparasztsága közé. A terjedő tudományos szocialista tanok és a rendszeres újságolvasás segítettek megfogalmazni a gazdasági és kulturális követeléseket. Például az Orosházi Olvasó Népkör alapszabályzata így foglalta össze a szegényparasztság kulturális követeléseit: „ ... olyan egyesületi pontot képezni, hol az egylet tagjai nemzetiségi, vallás- és rangkülönbség nélkül minél gyakrabban összejöhessenek, a kölcsönös eszmecsere és barátságos társalgás, továbbá hírlapok olvasása által szellemi életüket pezsgésben tarthassák, érzelmüket, felfogásukat így élesítvén, úgy a társadalmi, mint az országos ügybeni jártasságot elsajátíthassák, szóval, hogy szellemi táplálékot nyerhessenek s a hiányokat folytonos magánképzés által utánpótolhassák." 1 5 Ebben a megfogalmazásban természetesen benne van a politikai felvilágosítás is. A 80-as évektől kiélesedő bérharcok és aratósztrájkok el sem képzelhetők az olvasókörök irányítása, felvilágosító munkája nélkül. A békési olvasókör konkrét utasításokat is adott tagjainak munka- és bérkérdésekben. A főszolgabíró az alispánnak készített jelentésében ezt így fogalmazta meg: „ .. . a munkások csakis az áltáluk meghatározott napszámbér mellett hajlanak munkába men61
