Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Kató József: A Békés megyei olvasó- és munkáskörök tevékenysége az 1890-es évek agrárproletármozgalmaiban

A BÉKÉS MEGYEI OLVASÓ- ÉS MUNKÁSKÖRÖK TEVÉKENYSÉGE AZ 1890-ES ÉVEK AGRÁRPROLETÁR MOZGALMÁBAN 1. Az olvasó- és munkáskörök megalakításának előzményei Az 1867-es kiegyezés új gazdasági és társadalmi helyzetet teremtett megyénkben. Az ezt követő években az egyházi és világi latifundiumok rendszere megszilárdult. Ugyanakkor e folyamattal párhuzamosan megindult a parasztság kisajátítása is. Ennek következtében egyre növekedett az agrárproletárok száma. A nincstelen parasztok számának rohamos növekedésében különösen nagy szerepet játszott a 63-as országos méretű aszály és a század végéig tartó agrárválság. A munkanélküliek súlyos életkörülményeit és szűkös kereseti lehetőségeit dokumentálják az erre vonatkozó szolgabírói jelentések: „Munkaképesek és dolognélküliek naponta számtalanok jelentkeznek és ostromolnak, miként nékiek munka adassék, mert nékiek élni kell és lopni, rabolni nem mehetnek, de munka sem lévén, a legnagyobb Ínségnek vannak kitéve családjaikkal együtt máris éheznek a mindennapi kenyerük hiánya miatt, . . ."

1 A szarvasi szolgabíró a főispánnak írott jelentésében így festi a munkanélküliek helyzetét: „ ... élelemhiány miatt nem tudják hova legyenek és tőlem pénzes munkát kérnek adatni. . ,"

2 A Helytartó Tanácshoz írott főispáni jelentés többek között kiemeli, hogy a megyei „ . . . munkaképes néposztályokból többen csoportokba összeállítva szerte-széjjel lézengenek és minthogy a szárazság okozta terméketlenség miatt őket mezei munkára senki fel nem fogadja, tehát napi élelmüket koldulva kérni kénytelenek, sőt már adta magát eset elő, ahol az élelmiszereket erőszakkal is elvenni vakmerősködtek . . ,"

3 Ügy érzem, nem szükséges tovább idézni mindazon jelentéseket, amelyek a munkanélküliek életkörülményei és egyben pedig a megyei vezetők aggodalmát és félelmét tükrözik. Az idézett szolgabírói és főispáni jelentések hírül adták a szegényparasztok és a mezőgazdasági munkanélküliek egyre érlelődő mozgalmát is. Ezt igazolja az orosházi megmozdulásról írott következő főispáni jelentés: „Az orosházi munkások a községházánál megjelenve, fenyegetődzések közt kierőszakolni akarták, hogy nékiek búza osztassék ki, sőt a községi elöljáróságot a községházába betolakodva szemtől-szembe megtámadták . . ,"

4 Az orosházi szegényparasztok zendülésének alapvető oka — amit az előbbiek során idézett jelentés is dokumentál — a munkahiány, az éhínség és a vasútépítkezéseknél fizetett alacsony munkabér volt. 58