Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Dr. Kozma Pál: Bereczki Máté élete és tudományos munkássága

szerette volna nevelni a fiát. A taníttatás akkori nagy költségeit csak nagy nehézségek árán előteremtve, 1839 őszén Mátét beíratták szülei a váci gimnáziumba. A fiatal diák az első tanulók közé küzdötte magát. A gimnáziumi tanulmányok továbbfolytatása elé azonban nagy akadályok tornyosultak. Rosszabbodott a család anyagi helyzete, a kőfaragó mester nem bírta előteremteni a taníttatás költségeit s elhatározta, hogy nem engedi tovább tanulni a fiát. Máté kérlelésére azonban az apa beleegyezett a továbbtanulásba, azzal, hogy a gyermek saját maga keresi meg a tanulás költségeit. Rossz tanulók tanításával teremtette elő az anyagi alapot totovábbtanuláshoz. Gimnáziumi tanulmányait mint eminens tanuló így fejezte be Vácott. Többen ösztönözték, kecsegtették a papi pályára, amitől azonban a fiatalember idegenkedett. 1845 őszén beiratkozott Pesten az egyetem jogtudományi karára, amelyen tanulmányait sikeresen befejezte, s 1848-ban ügyvédi vizsgát tett, és ügyvédi pályára készült. Az egyetemi évek alatt érlelődött Bagyinszki Máté férfivá, európai látókörű művelt emberré, hazafivá. Megismerkedett kora haladó eszméivel, a francia forradalom nagyjainak műveivel. A reformkor kiemelkedő egyéniségeinek s különösen Széchenyinek és Kossuthnak, s az őket követő forradalmi ifjúságnak a hatására haladó gondolkodású forradalmárrá fejlődött ő is. Közvetlen kapcsolatai voltak Petőfivel, Jókaival, Vasvárival. 1848 tavaszán vette fel a Bereczki nevet s a márciusi ifjúság táborához csatlakozott. Amikor pedig a márciusi vívmányok és a haza veszélybe kerültek, Bereczki Máté is önként lépett be a hanvédhadseregbe. Végigküzdötte annak dicsőséges és vesztes harcait, törzstiszt lett. A világosi fegyverletétel után, hogy megmeneküljön a bosszúálló osztrák hatalom karmaitól, bujdosásra kényszerült. Hét éven át bujdosott szerte az országban. Volt iskolatársai, kedves barátai rejtegették, adtak neki menedéket. Csak 1856-ban, az általános amnesztia kihirdetése után szűnik meg bujdosása. Bujdosása során újabb és újabb társakat ismert meg, s mindenütt tanulmányozta a gyümölcsféleségeket, s ahol tehette, kertészkedett is. így ír bujdosása alatti kertészkedéséről: „Ahová csak sorsom hányt-vetett, mindenütt oltványokkal jelöltem meg utamat." Bereczki a közkegyelem után sem vállalt egyideig hivatalt. Bachot és rendszerét nem kívánta szolgálni. Megmaradt mindvégig Kossuth hívének, amit külsőleg, öltözködéssel is kifejezésre juttatott. Élete fenntartására több előkelő gazdag családnál vállalta gyerekek nevelését. Közben gyermek- és ifjúkori szenvedélye újra hatalmába ejti: egyre keresi a lehetőséget a kertészkedésre. Magántanítóskodásai idején a gyermekek nevelése mellett rendszeresen kezdett a gyümölcsfák nevelésével is foglalkozni. A hivatásszerű kertészkedés utáni vágya késztette arra, hogy abbahagyja a magántanítóskodást, közhivatalt vállaljon, amely lehetővé teszi számára majd a kertészkedéssel való nagyobb arányú foglalkozást. Bach bukása után körjegyzőséget vállalt. Reményeiben azonban csalódott, mert a hivatali állással járó sok gond nem tette lehetővé számára a kedvenc szenvedélynek való hódolást, ritkán juthatott kedves gyümölcsfái közé. Ezért otthagyta a körjegyzőséget s egy volt honvédbajtársa, Sár50