Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Láda Bálint: Az ultraibolya-sugarak felhasználása az élelmiszeriparban

A hagymapor élőcsíraszáma: 4,3 X 10

2 Penész élesztőszáma: 2,3 X 10

— Coli száma: 1,2 X 10

_ A besugárzás 60 perce alatt ezek az értékek minimális mértékkben változtak meg. Érdekesség azonban, hogy a hagymapor a besugárzás 20. percétől egységes réteggé tapadt össze. Ezután a meglepő eredmény után paprikaporral és zellerporral is végrehajtottam a kísérletet és hasonló eredményt kaptam. Igaz ugyan, hogy az összetapadás mindkét terméknél sokkal kisebb mértékű volt. A hagymapor állománya ragadós tapintású, azonban nedvességtartalma megegyezik a besugárzás előtti nedvességtartalommal. Valószínűleg a sugárzás hatására a hagyma illat- és aromaanyagai energiafelvétel révén aktiválódtak és a sejteken kívülre kerültek. A szárított hagymaszeletnél és zellerpehelynél ez nem fordult elő. A kísérlet a szárított hagymaszeletnél és a zellerpehelynél a vártnál jobb eredményeket adott. A hagymaszelet kezdeti élőcsíraszáma 7,5 X 10

3 3 perc besugárzás után 1,4 X 10

— 5 perc besugárzás után 0,91 X 10~~ 10 perc besugárzás után 0,36 X 10~ Ennél még figyelemreméltóbb az első három percen belüli baktériumpusztulás képe. 1 perc besugárzás után 1,1 X 10

2 2 perc besugárzás után 6,4 X 10

— 3 perc besugárzás után 1,4 X 10~~ A. szárított hagymaszelethez hasonlóan viselkedett a szárított zellerpehely is. A vizsgálat eredménye grafikonban kifejezve: "> <do jparc j