Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Szilágyi Miklós: A gyulai vár múzeummá alakításának terve 1919-ben

kiterjedő indokolására —, hogy az istállóban levő méntelep elhelyezésére is javaslatot tegyen, figyelemmel arra a tervre is, hogy a kastélyt népszanatóriummá alakítják át. Ami a múzeum népművelő szerepének hangsúlyozását illeti, hivatkozik Domonkos a maga korábbi ilyen irányú tevékenységére, bizonyítván, hogy milyen fontos szerepet kaphat a múzeumi kiállításhoz kapcsolódó előadás a felnőttek nevelésében: „Hogy milyen a múzeum oktató és nevelő hatása, arról a múzeumőrzésben és ezzel kapcsolatban ott a tanításban 21 éves tapasztalásom sokat tud mondani, mert éppen az iskolai tanításban elhanyagolt általános ismeretek közlése vonzotta leginkább a múzeumba az iparos és a tanuló ifjúságot, különösen amaz előadásaim, melyeket a kövületek és ásványok kapcsán a föld őskoráról, a kövületek létesüléséről, az őslényekről, az emberiség gyermekkoráról, tehát a csont-, a kő-, a bronz-korszakokról, vagy a csillagászati földrajzból, a naprendszerről stb., stb. tartottam." A felsorolt témák egyikemásika tkp. nem tartozik szorosan a múzeumi tudományok körébe, jól megvilágítja viszont Domonkos polihisztor érdeklődését. Ö maga többször és több helyen nyomatékosan felhívja a figyelmet a maga múzeumi előadásaira, ezeket az előadásokat tekintvén élete legnagyobb eredményeinek.

5 A továbbiakban a múzeumi ismeretközlés egy másik, igen lényeges formájára hívja fel a figyelmet: a leíró katalógusra. „Ezek az előadások — folytatja — az emlékezetben ellanyhulnak, elkopnak, végre elvesznek, de ha egy, a múzeum tárgyait karakterizáló és magyarázó katalógusban a közönség kezeibe kerülnének, és a látogató a katalógus nyomán ismerné föl a tárgyakat: akkor a velők összefüggő, jobban mondva az általok fölkeltett előadás olyan támaszpontot nyerne, hogy a tanítás maradandósága biztosítva volna." E katalógus elkészítéséhez ez ideig nem volt ideje: kenyérkereső foglalkozásai kötötték le minden energiáját. Hiába kérte a vármegye urait, hogy e munka elvégzése kedvéért díjnoki állásban alkalmazzák, kérését mindig megtagadták. A proletár-kormányzattól azt reméli, hogy öreg napjaira anyagi gondjait is enyhítik, s lehetőséget teremtenek neki arra, hogy a múzeummal kapcsolatos régi terveit valóra váltsa. Amikor magának kér valamit: némi díjazást és lakást a kialakítandó múzeum mellett, csak azért teszi, hogy a múzeum feladatait: a katalógus elkészítését és a múzeumi tárgyak gondozását zavartalanul végezhesse. Eddig a kivonatosan ismertetett beadvány. A bennefoglaltak a korábbi viszonyokhoz képest számos olyan elképzelést tartalmaznak, melyek jelentős előrelépést jelentettek volna a gyulai és a Békés megyei múzeum-ügy vonatkozásában. Számunkra azonban nem is a tervezett és meg nem valósulhatott elképzelések a leglényegesebbek, hanem az a tény, hogy legmerészebb elképzeléseit is megfogalmazta az idős múzeumőr, remélvén, hogy megvalósításuk érdekében a proletár-kormányzattól és a helyi direktóriumtól minden támogatást megkap. Domonkos — egyéb megnyilatkozásaiból kitetszőleg — 48-as érzelmű, a XX. századi polgári demokratikus törekvésektől is távol álló néptanító volt, korábban tehát aligha találkozott a szocializmus eszmevilágával. A Tanácsköztársaság gondolatokat, érzelmeket felszabadító hatása azonban a legelső napokban olyan hatással volt rá, hogy teljes lélekkel sorompóba állt a proletariátus kultúrpolitikai célkitűzéseinek valóra váltásáért. Beadványának ez a legfontosabb tanulsága.

5 SZILAGYI MIKLÓS 84