Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Őz Ferenc: Tapasztalatok Békés megyében a családvédelmi munka helyzetéről

abortáltakból 30 891 fő azoknak a száma, akik 20 és 40 év közöttiek, pedig a legtermékenyebbek, vagyis szülhetnének. Ez a nagyfokú közömbösség a családalapítással kapcsolatban nagyon súlyos helyzetet teremtett Békés megyében is, ezért jogosan felvetődik, hogy meddig lehet fenntartani az abortusz-törvényt. Fontos, hogy a felvilágosító munka fokozódjék, s az illetékes szervekkel egyetértésben széleskörű családvédelmi munkát folytassunk. A családtervezés anyagi, kommunális, szociális és társadalomlélektani, tudati feltételeit egységesen kell segíteni ahhoz, hogy a természetes szaporodás stagnálását, illetve visszaesését Békés megyében is megállíthassuk. Ezért nagyon fontosnak tartjuk az MSZMP IX. Kongresszusának azt a megállapítását, hogy „ez nemzeti gondunk", és ezt így is értelmezze mindenki a főhatóságoktól, a tárcáktól kezdve az egyes állampolgárokig. A felnövekvő nemzedék nevelése társadalmi ügy. A gyermek- és ifjúságvédelem ezért nem lehet kizárólag állami intézményes feladat, hivatali jogkörrel felruházott hatóságok teendője, hanem az állami, társadalmi szervek, a szülői ház. az iskola és a munkahely együttes erőfeszítése szükséges ahhoz, hogy eredményes gyermek- és ifjúságvédelmi munka folyjék. Kell egy olyan szerv, amely ezt összefoglalja, egységesen koordinálja. Tudott dolog, hogy a társadalom számára nagy tehertételt jelentenek a kisiklott emberek, akiket adottságaik kizárnak a társadalom, a közösség életéből. Azt kell látni, hogy veszélyesek a fiatalok számára az olyan körülmények, amelyek erkölcsi, anyagi, vagy egyéb vonatkozásban nem nyújtják a neveléshez szükséges tényezőket. A gyermek helytelen fejlődéséért, veszélyeztetett helyzetbe jutásáért elsősorban a felnőtt társadalom, a szülői ház, a környezet a felelős. Ezért mondta ki az MSZMP IX. Kongresszusa, hogy a széles körű intézkedésekkel egyidejűleg a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a gyermeknevelés kérdéseinek, és harcolni kell a társadalmi felelőtlenség jelenségei ellen, vagyis fokozni kell a társadalom felelősségét. Ebből következik a Vöröskereszt nagyon fontos feladata, hogy széles aktívahálózattal figyeljen fel minden jelenségre, amely a családot, vagy a gyermeket veszélyezteti. Szerintem ezért bátran ki lehet mondani, hogy a jó gyermekvédelmi munka alapja a megelőzés. A gyermek- és ifjúságvédelem kialakult szervezete az ide vonatkozó kormányhatározat alapján működik. A megyei munkaértekezlet, amely a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát irányítaná, szerintem felújításra szorul. Elsősorban abban, hogy rendszeressé tegye tevékenységét, és megfelelően tudja községi szerveit e munkában segíteni. Ez annál is inkább fontos, mert hiszen alkalomszerűen ülésezik. A veszélyeztetett esetekkel, a problémák megoldásával kapcsolatban az intézkedések különbözőek. Leggyakoribb a figyelmeztetés. Helyes az, hogy a veszélyeztetett fiataloknál nem elégednek meg a nyilvántartásba vétellel. Erre jó példa a szarvasi és orosházi járás, ahol viszszatérnek a körülmények elemzésére is. Viszont aggasztó az a tény, hogy sok a megoldatlan eset, amelynek okozója a szülői felelőtlenség, amely különösen a cigánycsaládokra jellemző. Fontos lenne tehát egy gyors felderítő munka, illetve ennek fokozása, amely a tevékenység leggyengébb pontja. Jelenleg ez nem tervszerűen folyik, hanem 76