Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - Dr. Flórián Endre: Ionoszféra-mérések a Békéscsabai Obszervatóriumban

amelyek a talaj mentén érkeztek hozzá, de vett egy másik hullámot is, olyat, amely „egy pillanattal" később érkezett. A kétféle hullám a vevő­készülékben összekeveredett és hangot adott. Ennek a hangnak a magassá­gából ki lehetett számítani, hogy a másik hullám mennyit késett, az idő­tartamból pedig a hullámok által megtett út különbségét lehetett meg­állapítani. A számítás azt eredményezte, hogy a megkésett hullám előbb feljutott 100 km magasságba, azután onnan visszaverődve érkezett a ve­vőállomásra. 3. ábra Appleton tehát Anglia felett, 100 km magasan, megtalálta a vissza­verő levegőréteget. El is nevezték róla akkor Appleton-rétegnek (Nobel­díjat is kapott érte). Ugyanakkor Amerikában Ereit és Tuve olyan rádióberendezést ké­szített, amely szabályos időközökben igen rövid morzepontokat, impul­zusokat sugárzott a magasba, majd felvette az adás szünetében a vissza­vert hullámokat és oszcilloszkóp-cső ernyőjére vetítette a jeleket. Az ernyőn azonnal, a kibocsátás pillanatában megjelent a magasba küldött impulzus jele, majd némi késéssel, kis távolságra, láthatóvá vált a vissza­vert jel is. A két jel közötti távolság adta meg a visszaverő réteg talajtól számítható, függőleges távolságát, vagyis a magasságát. 53

Next

/
Thumbnails
Contents