Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - Dr. Flórián Endre: Ionoszféra-mérések a Békéscsabai Obszervatóriumban

Egy-két mindentudó kutató azonban megnyugtatta az érdeklődőket: az igen hosszú rádióhullámok követik még a talaj domborulatait is, fel­kúsznak a hegyoldalon és lefutnak a lejtőn. Más lenne a helyzet azonban — így vélekedtek — a rövid rádióhullámokkal, azok valóban nyílegyene­sen terjednek. Nem is lehet velük — mondották — nagy távolságra rá­diózni, hiszen még a vízszintesen kilövellt rövid rádióhullám alatt is ha­marosan legörbül a Föld felszíne, a hullám pedig — mert egyenesen ha­lad — áttöri a légkört és a csillagos égbe jut. 1. ábra Nagyon komoly, hivatalos világértekezleteken ezért a rövidhullá­mok használati jogát átadták a rádióamatőröknek. Játszanak csak nyu­godtan ezekkel a hasznavehetetlen hullámokkal, legalább nem zavarják a fontos, hivatalos adatokat továbbító hosszúhullámokat. A rádióamatőrök valóban megkezdték a játékot és ekkor valami na­gyon furcsa dolog történt: amíg a hosszúhullámok továbbításához tíz­meg tízezer watt teljesítmény volt szükséges, hogy eljussanak a másik vi­lágrészbe, addig az amatőrök rövidhullámai alig néhány watt teljesít­ménnyel ezer és ezer kilométereket hidaltak át, minden világrészen. Leg­jelentősebb volt 1924 októberében C. W. Goyder londoni tanuló és F. Bell új-zélandi mérnök rövidhullámon történt, néhány watt teljesítménnyel 4* 51

Next

/
Thumbnails
Contents