Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - Dr. Szabó Ferenc: Az első nagy aratósztrájk Békés megyében (1872)

AZ ELSŐ NAGY ARATÓSZTRÁJK BÉKÉS MEGYÉBEN (1872) A Békés megyei földmunkásság kiegyezés utáni küzdelmei között kiemelkedő szerep jutott a fel-fellángoló bérharcoknak, közöttük is az aratás idején lejátszódott sztrájkoknak. Általános ismereteink szerint a jelentősebb aratási munkamegtagadások Békés megyében 1891-ben kezdődtek, később pedig 1897-ben és főként 1906-ban érték el a csúcspontot. A kutatás újabb eredményeinek fényében azonban közel két évtizeddel korábbra kell tennünk a Békés megyében lezajlott jelentős aratósztrájkok első nagy hullámát, s 1872-ig kell visszanyúlnunk. Hogy mindez csak most • örténik meg, és hogy eddig ez a fontos dátum hiányzott abból a mozgalmi sorból, amelyet megyénk múltjának harcos megmozdulásaiból állíthatunk fel — annak a feltáró munka bizonyos egyoldalúsága az oka. A kutatók érdeklődését túlzottan a kiemelkedő esztendők (ebben az esetben 1863 és 1891) irányították, s nem gondoltak a folyamatosság, a változó formák között is kimutatható tartalmi folytonosság megragadására. Az az igazság, hogy a Békés megye területén 1863—1891 között lefolyt bérharcok, szervezkedések históriája túlnyomórészt — Orosházát kivéve — feltáratlan és ismeretlen még. Éz is hozzájárul ahhoz, hogy az 1890-ben kezdődő agrárszocialista mozgalom gyökereit, hátterét még mindig csak egyes részleteiben tudjuk megrajzolni, az összefüggő, teljességet nyújtó képhez ismereteink elégtelenek. A történeti kutatás mai állása szerint nehéz lenne meghatározni, hol és mikor robbant ki Magyarországon az első aratósztrájk. Az eddig előkerült adatok arról tanúskodnak, hogy 1853-ban a Tisza-vidéken, 1864ben a Szolnok megyei Fegyverneken már jelentős aratási bérharcokra került sor, sőt 1868-ban — főként a Dunántúlon — már nagyobb számú földmunkást érintett.

1 Békés megyében a most ismertetett sztrájk látszik a legkorábbinak, legalábbis a körültekintő utánjárás sem eredményezett olyan adatokat, amelyek 1872. előtti számottevőbb bérmozgalomra utalnának. A sztrájk előzményei és okai Az 1872-ben lezajlott, tömeges, megyénkbeli aratási bérharcok hátterében az akkor még virágjában tartó gabonakonjunktúra a legfontosabb. A szántóterületnek több mint felét gabonával vetették be, ez volt a főtermény a nagybirtokokon éppúgy, mint a kisparaszti gazdaságokban. A belterjes állattartás és a hozzá kapcsolódó takarmány termelés még csak 9* 35