Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - Takács László: József Attila Mezőhegyesen

JÓZSEF ATTILA MEZŐHEGYESEN Harminc éve halt meg József Attila. Természetesen pontatlan ez a kifejezés, mert hozzá rendszerint csak a fizikai megsemmisülés rideg aszszociációja járul. Keveseknek adatik meg, hogy szellemi mivoltukban továbbéljenek, sőt, hatásukat tekintve olykor-olykor újjá is szülessenek. Érdekes lenne egyszer statisztikailag is kimutatni, hogy a szépséget és megélhetést egyaránt —élete végéig — kolduló költőnek azóta hány nyelven, hány millió példányszámban jelentek meg versei, hányszor adták ki műveit, hány oktatási intézmény, művelődési objektum, termelőszövetkezet, szocialista brigád, ifjú^gi alapszervezet viseli nevét, hány szobrot készítettek róla, hány városrész, utca, tér őrzi emlékét. Indokolt is a költői hagyományok ilyen mérvű ébren tartása, hiszen a magyar költészet legnemesebb hagyományait tovább folytató s mégis legújszerűbb, ugyanakkor jövőbe is mutató egyénisége volt. Méltó helyét már az egyetemes irodalomtörténetben is kijelölték: valóban pártfogón tekint rá a század megtisztult emberi és művészi légköre, s verseivel egész népét tanítja — nem középiskolás fokon. Életútját kitűnő monográfiák és tanulmányok kutatják, s ha van is még tennivaló, költészete egyre szélesebb körökben válik közismertté. Kortársai, barátai közöttünk élnek, alkotó tetteikkel építik a társadalomnak azt az új harmóniáját, amelyről ő, a7i adott világ varázsainak mérnöke valamikor csak álmodott, önmagában szerkesztett meg. Vágya teljesült: Egy pusztító világégés után a rég várt szabadság kifinomította az emberiség ezer kínját, és olyan új rendet szült, mely valóban jó szóval oktatja és játszani is engedi szép, komoly fiait. Valóban a dolgozó nép okos gyülekezetében tárgyaljuk meg sok gondunkbajunk, s rendezzük végre közös dolgainkat a nemzetiségiekkel is. Kontinensünkön egyre több az Ő értelmezésében használt fogalomkörrel megjelölt európai ember. Mégis szükségesnek látszik, hogy a költő Békés megyei kapcsolatainak felkutatását, értelmezését is szorgalmazzuk, annál is inkább, mert az eddigi szerény vállalkozások nemigen jutottak túl az életrajzi riportadalékok nem mindenkor hiteles publicisztikai színvonalán.

1 Másrészt pedig a költő fiatalkori életútjának kisebb állomásai a régi Csanád vármegyéhez kapcsolódtak, s annak megszűnése után (1950) a Békés megyéhez kapcsolt közigazgatási területek kulturális hagyományainak szemmel tar27