Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 3. szám - Gácser József-Rózsa Béla: Békés megye tanyavilága

Változatos képet mutat a külterületi lakosság közegészségügyi ellátottsága, amely a szórt tanyavilágban a legrosszabb. Ennek oka a nagy távolságok mellett az is, hogy csak 19 külterületi orvosi rendelő van. Békéscsabán, Gyula városban, a békési és orosházi járásban külterületi rendelő nincs is, a mezőkovácsházi és a szeghalmi járásban pedig csak 1—1 külterületi rendelőhely van. Ezek a rendelők szervezetileg megoldatlanok; ott van külterületi rendelés, ahol az orvos jónak látja. Ezért a tevékenységért nem kapnak külön ellenszolgáltatást az orvosok. Problematikus a gyógyszerellátás is, mert kézigyógyszertárak e helyeken nincsenek. Nem épült ki még a külterületek közegészségügyi ellenőri hálózata sem. Néhány tsz-ben (Pl. Orosházi Béke, Ecsegfalvi Egyetértés, Kondorosi Dolgozók, Füzesgyarmati Vörös Csillag) és valamennyi állami gazdaságban üzemi fürdők vannak. Súlyos ellentmondásként jelentkezik, hogy amíg a tsz-központokban korszerű istállókat építenek, ugyanakkor az ott dolgozó emberek körülményei nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek (mosdó-, étkezőhelyiségek, pihenőszobák, egészségügyi segélyhelyek hiánya). Bölcsőde egy sincs a tanyavilágban, ez befolyásolja a nők foglalkoztatását. Hiányos az egészségügyi felvilágosítás is. A tanyai lakosság ellátását 78 kereskedelmi egység bonyolítja le. Ezen kívül még 20 tsz- és állami gazdasági tanyabolt működik. Ez a bolthálózat az igényeket csak részben elégíti ki. A tanyai boltok áruellátása nagyrészt az időjárási viszonyoktól függ. Ez különösen télen jelent a rendszeres áruellátásban nehézségeket. A tanyai boltok kulturáltsága — kevés kivételtől eltekintve — nem kielégítő (kis helyiségek, higiénia hiánya). Legtöbb helyen nincsenek meg a minimális lehetőségek sem a kulturáltság megteremtésére. Még rosszabb a helyzet azokon a helyeken, ahol a bolt vezetője egyúttal kocsmáros is. A. nyári és az őszi betakarítási időszakban kedvezőbb a helyzet, mert a földművesszövetkezetek mozgóbüfék üzemeltetésével segítik elő a tanyai lakosság ellátását. Ezek száma nyáron 50—60. A második ötéves terv időszaka alatt 11 külterületi zárt települést villamosítottak a megyében 4 145 000 Ft költséggel, melynek mintegly 25%-a községfejlesztési hozzájárulás. 1966-ban és 1967-ben további 6 külterületi települést villamosítanak 4630 m/Ft összköltséggel. A külterületi villamosított települések száma év végéig eléri a 17-et és a következő években még 12 ilyen települést kell az áramszolgáltatásba bekapcsolni. A 29 zárt külterületi településből 13 településnek még nincs bekötőútja. A tanyai lakosság ivóvízellátását nagyban javította az a körülmény, hogy a termelőszövetkezetek központjainak többségében az utóbbi években artézi kutakat létesítettek. Ennek ellenére azonban a tanyai lakosság ivóvízellátása közegészségügyi szempontból erősen kifogásolható. Ugyanis a tanyai lakóknak mintegy 80—90%-a (80—90 ezer lakos) ásott kutak vizét fogyasztja, olyan kutakból, melyekhez a megengedettnél közelebb van az istálló és a trágyadomb. Ilyen szórt települési viszonyok között képtelenség artézi vízzel a lakosságot ellátni, a közegészségügyi apparátus pedig csak a nagyobb forgalmú kutak ellenőrzését tudja elvégezni. Ez a probléma csak a tanyavilág megszűnésével oldódik meg. 21