Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - SZEMLE

BÉLTEKY LAJOS' MAGYARORSZÁG HÉVÍZFELTÁRÁSAI ÉS HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Vízügyi Közlemények 1966/2. A bevezetésben a szerző rámutat a geotermikus energia magyarországi hordozója: a természetes és mesterséges forrásokból feltörő meleg víz jelentőségére. A mult század kedvező eredményei után az elmúlt évtized néhány sikeres alföldi kezdeményezése fordította a figyelmet újra a hévizek felé. Magyarország tekintélyes része európai viszonylatban is igen kedvező geotermikus és geológiai adottságokkal rendelkezik. A fúrások és a geofizikai mérések eredményei alapján nagv területen vannak kedvezőtlen geológiai viszonyok is hazánk területén. A további általános ismertetésben szerző rámutat a felsőpannon feküszintiéig terjedő üledékes rétegsor hévizeinek döntő gazdasági jelentőségére, a magyarországi anomalisztikus geotermikus gradiens jelentőségére (Gg=18 m/C° átlagérték!) és az országon belüli zonális eltérésekre. Ismerteti a mélységi hőmérséklet mérések területi elosztását és a Ggv (valóságos geotermikus grádiens) térképe adatainak számítását, továbbá a szerkezeti vonalak mentén fellépő zonális anomáliát (pl. Harkány, Siklós. Sí kondi stb.: 11 m/C°). Kiemeli az Alföld egyes területeinek jelentős negatív geotermikus anomáliáját (az országos átlagnál kisebb Gg. pl.: Tis^akécske 7 m/C°!) és rámutat a hévizek sokoldalú felhasználási lehetőségeire. A konkrét felmérési és hasznosítási lehetőségeket közigazgatási egységenként — megyénként — részletezi a tanulmány. Békés megye lehetőségeiről megállapítja, hogy — bár a Gg az országos átlagnál (18 m/C°) megyénkben nagyobb (20—21 m/C°) —, az 50—70 C°-os hévíz feltárására mindenütt megvan a lehetőség. A békéscsabai és gyulai 2000 m-es kutak viszonylag alacsony (80 C° alatti) hőmérséklete a kutak kis (300—500 liter/perc) vízhozamával magyarázható. E kutaknál a kis intenzitású feltörés miatt nagyobb a víz hővesztesége, mint a nagy teljesítményűeknél. Vannak azonban megyénknek olyan részei is, ahol a Ggv=14—17 m/C°. Dévaványa, Füzesgyarmat, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós, Orosháza környékén 3—400 m-rel kisebb mélységből tárható fel 80 C°-os víz, mint a megye keleti szélén. A 35 C°-nál melegebb vizet (a hévíz alsó hőmérsékleti határa) adó kutak száma a megyében 58 db, 60 C°-nál melegebb hévizet 9 kút szolgáltat. A cikk a továbbiakban részletezi a Békés megyei termálkutak hasznosítását és a további lehetőségeket, utalva a békéscsabai és a gyulai fürdők gyors fejlődésére és a tótkomlósi tsz hévízfűtéses üvegházaira. Békés megye viszonyainak részletezését az ország többi megyéjének a hévízhelyzetéről adott tájékoztatás követi. A hévizek feltárási és felhasználási lehetőségeiről és a tapasztalatokról országos és helyi viszonylatban is komplex tájékoztatást adó tanulmány sok hasznos ismeretet nyújt kutatóknak és gyakorlati szakembereknek egyaránt. DR. MOLNÁR BÉLA: LEHORD A SI TERÜLETEK ÉS IRÁNYOK A DÉL-TISZÁNTŰLON A PLIOCÉNBEN ÉS A PLEISZTOCÉNBEN Hidrológiai Közlöny 1966/3. A Tiszántúl középső részének mélyföldtani jellemzőiből a szerző kiemeli az északi K—Ny-i irányban és a déli, ÉN.y— DK-i (Tótkomlós, Battonya) irányban húzódó paleozoos vonulatok és a közöttük felhalmozódott fiatal harmadidőszaki üledékek területét. A Körösök vidékén a pannon tengeri üledékek után lerakódott levantei taviüledékek és a pleisztocén folyóvízi üledékek vastagsága jelentős. A Körösök, a Maros és a Tisza Nv-felé töltötték fel — a perem felől egyre finomodó üledékkel — a vizsgált területet. A Tisza és a Körös találkozása ősvízrajzának felderítéséhez nagyban hozzájárulna a részletes földtani megismerés. A szénhidrogén- és egyéb mélyfúrások alapján egyre bővülnek az ismeretek a dél-tiszántúli üledékekről. További részleteket tár fel a szerző a me121