Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - SZEMLE

ien fogalmazás, tárgyi pontatlanság, sőt erős valótlanságot tartalmazó, félrevezető megállapítás, térképeiraj zolás csúszott be. Ilyenek, tipikusabbak: 1. Már a Békéscsaba megyeszékhelyet bevezető sorok meghatározása: „Nyaraló jellegű város, idegenforgalmi létesítményekkel", bár hízelgő számunkra, csak éppen a realitásokkal homlokegyenest ellentétes elképzelést táplálhat az idegenben a város arcélét, jellegét illetően: mi valóban büszkék lehetünk városunk nem egy értékére, új szépségére, amit bátran mutathatunk idegennek, de hamis illúziókat kelteni senkiben nem akarunk: az efféle megállapítás hamis, nevetséges és visszaütő is. Legalább „enyhe" túlzás „nyaraló jellege"; „idegenforgalmi létesítményekkel" pedig vajmi kevéssé rendelkezik még, sok ezirányú szép tervünk (modern szálloda, újarcú Körös-parti városkép) még a jövőben lesz valóság. Várná az ember, hogy a meglevő képet legalább teljesebben adja a Kalauz, de pl. a valóban nagyszerű új KISZ-kombinátról szót se ejt. (A „nyaraló" jelleg, mint felületes meghatározás, egyébként máshol is visszatér, pl. Tótkomlósnál). 2. A csabai Kistemplom kriptájában elhelyezni a tájunk mezőgazdasági kultúráját megalapozó Tessedik Sámuelt, alapos tévedés. Tessedik munkássága színhelyén, Szarvason nyugszik, s ez közismert. (A Kistemplomban hasonló nevű, közel 100 évvel előbb élt — 1710—49 — csabai pap hamvai nyugszanak, Csaba történetének írója, Haan szerint; II. kiad. 50. o.). 3. A könyv a csabai „Bandikafához" a betyárromantika emlékét fűzi. Információja megalapozatlan forrásból táplálkozhatott: szép kirándulóhelyünk szomorú emberi tragédia emlékét őrzi — erről többféle legenda is kelt — de semmi köze a „betyár"-romantikához. (Van romantika a megyében; „betyár" is, más is: Orosháza—Kondoros vidéke; Körösközi erdők, Gyula vára, sárréti nádasok, Petőfi emlékek, ám ezekből a könyv keveset tud és említ). 4. Nagy melléfogás a vásárhelyi Szántó Kovács János Orosházához kapcsolása. Az orosházi múzeumnak Budapesten, 1950—51 körül, a helyiek megkérdezése nélkül adták a „Szántó Kovács Múzeum" nevet. Az agrárproletariátus nagy harcos egyéniségének Orosházához nem volt különösebb köze, munkásmozgalmához sem. (Az Űj Magyar Lexikon hasonló tévedéséből — nagy hiba!, 5. k. 290. old., „Orosháza" címszó — merített talán az Ütikönyv?). 5. Orosháza „régmúlt történeté"-hez figyelmébe ajánljuk a szerkesztőknek, egyebek mellett a tatársánci ásatások eredményeit. 6. Gyulán igen sok az irodalmi, történelmi emlék, de Ady és Móra csak járt Gyulán, de nem „írt ós dolgozott". 7. A csabai várostérkép készítői és jelmagyarázói megnézhették volna a várost — a valóságban is: nem adódtak volna kellemetlen hibák. A félszázezres városban több benzinkút is található, melyek közül a térkép csak egyet jelöl: a Szabadság-tér sarkán, ahol — nincs! A legközelebbi a Szt.-István tér—Kossuth tér érintkezésénél van, ahol a taxiállomást jelzi — tévesen (az a posta előtt van!). Talán a 101-esek emlékművét nézték a rajzolók benzinkútnak, amelyet viszont „helyszűke miatt" a térközépről a színházzal szemközti sarokra helyeztek? (A Szabadság téren a zeneiskolán kívül nem jelöltek mást, pedig legalább Kulich Gyula lakóházát (emléktábla) s az ifjú mártír — igaz, szerény de reprezentatív helyen álló — mellszobrát jelölhették volna.) De talán nem is az apróbb-nagyobb elírások, hibák a „főbűnei" egy, a korszerűség jelzőjére igényt tartó Kalauznak; sokkal inkább azok a hiányok, a nem-ismerésből származó aránytalanságok, az, hogy nem kapja meg az országban megillető súlyt megyénk, főleg azt a súlyt, amely ma megilleti. Hiányzik a tájak— külön-külön is jellemző — karaktere, egyénisége, amelyet kutatóinkiróink, szakembereinek az utóbbi években már színesen és tartalmason feltártak, bemutattak, publikáltak. (Nem várhatunk „mindent" a szabott terjedelmű könyvtől — amely számos harmadrangú „műemléket" inkább tömörebben, rendezve sorolhatott volna —, ezekre itt is csak utalást tehetünk.) A tájak arca szegényes, hiányos, színtelen (a romantikus Körös-mente: halászmúlt, erdők, mai vadászat, Szanazug; Észak: pásztorélet, rizskultúra,Sárrét; Dél: változatos, komplex gazdaság, cirok, földimogyoró, dinynye stb. hazája). Nem kielégítő sem a múlt kultúrájának, haladó gazdasági értékeinek felmérése (Gyula, Mezőberény, Szarvas: történelmi-irodalmi múlt; Orosháza: Kossuth; Justh szentetornyai „gö116