Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - VITA - Záró gondolatok helytörténeti vitánkhoz

ZÁRÓ GONDOLATOK HELYTÖRTÉNETI VITÁNKHOZ A fiatal Békés-i Élet első vitáját zárjuk le ezalkalommal. A hely történetírás megyénkbeli problémáiról legelső számunkban Sass Ervin cikkével elindított eszmecsere hasznosnak bizonyult. A vita célját, a helytörténeti-honismereti kutatások nálunk is megtalálható általános gondjainak pontosabb megragadását és emellett a külön Békés megyei kérdések felismerését, alapjában véve elértük. Ez utóbbi különösen fontos volt amiatt is, hogy megyénk nemcsak a publikációk számában, a kutatómunka élénkségében jár az elsők között, hanem a nagyobb aktivitás következményeként a megoldást kívánó, feszítő problémákban is bőven van része. Vitánk feladata természetszerűleg nem terjedhet tovább a problémák felvetésénél, világosabbá tételénél. A megoldás egyik legfontosabb előfeltétele azonban a kérdéskomplexum öszszefüggéseinek, bonyolultságának ismerete, s ehhez — úgy véljük — számottevően hozzájárultunk. A továbbfejlődés gyakorlati útjainak pontos kijelölése, a munka eddigi nehézségeinek, díszharmóniájának megszüntetése a kutatómunka irányítására hivatott szervek és intézmények, s talán legelső helyen a helytörténeti-honismereti kutatók feladata lesz. Kétségtelen az is, hogy a problémakör országos tisztázása, egységes elvek szerinti vezetése és támogatása a mi helyzetünkön is sokat változtathat, megszüntetheti a helytörténetírás felette vegyes színvonalából is következő lebecsülést s bekapcsolhatja a vidéki kutatókat is a tudományszak hazai vérkeringésébe. Örömmel állapíthatjuk meg a vitáról, hogy a hozzászólók mindegyike számos új és a gyakorlatban hasznosítható szempontot közölt a kutató-megismerő munka eredményeinek minél jobb, minél szélesebb felhasználásának lehetőségeiről az ismeretterjesztésben, az iskolai oktatásban, a népművelésben. Szó esett róla, hogy a helytörténet sok segítséget adhat a tanácsi munkához, az egészséges helyi tudat kialakulásához. Hozzátehetjük: Nagyon hasznos és termékeny szempontokkal tudna szolgálni a településtervezés, a városfejlesztés szakemberei számára is. Sajnos, az ilyen természetű együttműködés hazánkban — néhány rendhagyó esetet, mint pl. Szeged vagy Kőszeg, leszámítva — még a legkezdetibb állapotban van. A szocialista tudatformálásban, a helyi haladó hagyományok megbecsülésében betöltött döntő szerepe mellett ezen az úton is eleven hatóerővé válhatna a helytörténetkutatás, a honismeret. A vártnál kisebb arányokban szerepelt a hozzászólásokban a publikációs lehetőség kérdése. Nagyon helyesen felmerült viszont az a gondolat, hogy 95