Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - VITA - Enyedi G. Sándor: Idegenforgalom és várospolitika

politikai.vonatkozásban pedig, még ennyit sem. Amelyik lakosság a m.egvalósuló feladatokat nem tekinti sajátjának, akkor azt'nem'is bécsüli kellőén. De amelyiknek megoldásában közreműködött, ázt magáénak érzi, becsüli, arra büszke is; vigyáz rá és igyekszik tovább tökéletesíteni, fejleszteni. E feltétel biztosítása nem könnyű, különösen kezdetben kíván meg sok energiát a szervezőktől. Mégis jövedelmező befektetés, mert egy számottevő közösség közvetlen és közvetett boldogulását szolgálja. A városvezetés kötelessége, hogy minden nagyobb feladat megoldásához, végrehajtásához olyan személyek közreműködését tudja biztosítani, akik kellő hozzáértéssel, kezdeményező és szervező erővel, bátorsággal rendelkezzenek az adott probléma megoldását illetően. Ugyanakkor a városlakók aktivitásának, lelkes közreműködésének biztosítására olyan megfelelő, de nem merev szervezeti formákat kell találni, amelyekben az elérendő cél megfelelően tudatosítható, amelyeknek keretében a lakosság leginkább mozgósítható a közreműködésre és aktivitásuk, akár egyénenként is megfelelően mérhető. A közreműködő emberek azt is elvárják, hogy munkájuk rendszere^ értékelése mellett folyamatos tájékoztatást is kapjanak a munkák állásáról, a felmerült akadályokról, a végrehajtást befolyásoló, segítő és gátló körülményekről. Igénylik véleményük meghallgatását, a döntések előtt azok figyelembevételét, a meghozott döntések hiteltérdemlő indokolását. Ezért is fontos, hogy minden nagyobb feladat megoldásának külön-külön vezérkara legyen, amely képes e sokoldalú tömegkapcsolat fenntartására és fejlesztésére az adott feladat keretén belül is. Egy adott település idegenforgalmi feladatai nem képezhetik a várospolitikai terv egy szűkre szabott fejezetét. Egy város idegenforgalmi fejlesztése nagyon összetett feladat. Nagyon sok benne a határeset, az indirekt idegenforgalmi célkitűzés. Éppen ezért alapvetően szemléleti probléma a várospolitikai terv olyan elkészítése, amely messzemenően áll az idegenforgalom szolgálatában is. Mind a távlati, mind az éves várospolitikai tervet át kell hatnia az idegenforgalmi fejlesztés gondolatának, szemléletének. Szinte minden várospolitikai célkitűzést, feladatot az idegenforgalom aspektusából kell, illetve ebből a szempontból is kell vizsgálni. Ez nem jelenti az adott város elsődleges szükségleteinek degradálását az idegenforgalom javára. A kettő nem áll egymással szemben, sőt az idegenforgalmi igények kielégítése a helyi igények kielégítésének magasabb színvonalát és erőteljesebb fejlesztését tételezi fel. A mezőgazdaság, a kereskedelem, a közegészségügy, a kulturális élet, a kommunális ellátottság adott színvonala talán kielégítő és elfogadható lehet egy zárt közösség, egy város számára, de nem biztos, hogy kielégítő már abban az esetben, ha a vendégek nagyobb tömegének fogadására akar berendezkedni. A vendégfogadás magasabb igényének kielégítése az adott város területén a városlakók igényeinek is magasabb szinten való igénykielégítését biztosítja. Így az idegenforgalom szükségszerűen dinamikusabb várospolitikára kötelezi a helyi vezetést, következésképpen a városfejlesztés gyorsabb ütemét kell realizálnia. E gyorsabb ütem, az ellátás emelkedő színvonala még több vendéget, idegent vonz az adott helyre, amely nagyobb forgalmat, újabb igényszintet eredményez; tehát ösztönzően visszahat a városfejlődésre. Az idegenforgalom fejlődése a helyi lakosságban új tulajdonságokat is kitermel: a vendéglátás képességét. Ez igen összetett tulajdonság. Magában fog-