Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - VITA - Enyedi G. Sándor: Idegenforgalom és várospolitika

nő. Hasznos lenne szervezett formában is ösztönözni kisugárzó hatását — akár csak a szabadtéri játékok szünnapjaira is — a még kevésbé ismert Dél­kelet-Magyarország alkalmas tájaira. — Egyre több országban iparrá nő az idegenforgalom. Az ország fizetési mérlegét jelentősen javíthatja elsősorban az úgynevezett „láthatatlan export" révén. Sokkal előnyösebb és gazdaságosabb a fogyasztót importálni, mint az árut exportálni. Az ezzel kapcsolatos befektetések meglepő gyorsan megté­rülnek. Az idegenforgalomnak nemcsak önmagára, hanem a népgazdaság más ágaira is serkentő hatása van. Zavartalan, igényeket jól kielégíteni akaró idegenforgalom csak fejlett és modern kereskedelmi, közlekedési, egészség­ügyi, kulturális környezetben valósulhat meg, amelyet megfelelő színvonalon álló könnyűipar támaszthat alá. Ezek fejlesztése tehát indirekt módon is elősegíti az idegenforgalmat, illetve az idegenforgalom fejlődése ösztönzi ezek izmosodását. Nem lebecsülendő az a körülmény sem, hogy számos embernek biztosít munkalehetőséget, többletjövedelmet a szolgáltató tevékenység te­rületén. — Az idegenforgalom különleges piac. Megfelelő körülmények között e piacon szinte mindent el lehet adni. Nemcsak a szoros értelemben vett áru­cikkeket, hanem a táj, a történelem hangulatát, a gyógyvizet, a népi táncot, a népzenét, általában a kulturális rendezvényeket éppen úgy, mint a magyar konyha híres készítményeit, a magyar bort s mindezeket gyakran csak ..ro­mantikus körítéssel". Döntő, hogy a gyorsan változó igényekkel az eladó ké­pes legyen lépést tartani. Ez még egyelőre nehezen megy nálunk. Nem le­becsülendő az árpolitika hatása sem. A szolid, józan árkialakítás jövedel­mezőbb a borsos áraknál. A turisták zöme nem nagypénzű ember s nagy a kínálat szerte a világon. A verseny éles s e küzdelemben az ár komoly fegyver. Az igényeket megfelelő módon akkor lehet kielégíteni, ha ismerjük a vendéget, Megnehezíti a megismerést az a körülmény, hogy ahány turista, csaknem annyi igény, szokás, érdeklődési kör jelentkezik. E sokrétűség elle­nére is — a gyakorlat tapasztalata alapján — lehet általános elveket felállí­tani, mely csaknem minden turistára jellemző. — A turista jól, biztonságosan és gyorsan akar céljához elérni. Igen fontos a közlekedési járatok gyakorisága, egymáshoz való csatlakozásaik, az ország­utak állapota, a töltő- és szervíz-állomások hálózata s a közlekedés biztonsága. Ez utóbbiak vonatkozásában bizony még nagyon sok tennivalónk van. — Ne a megszokottat kapja és lehessen más, mint megszokott környeze­tében. Egyre nagyobb a vágy a „természetes" után, a nagyvárosok zsúfoltsá­gából való kitörés, kikapcsolódás irányában. Ezért nőtt meg a természeti té­nyezők idegenforgalmi vonzó hatása. A turista óhajtja a nyugalmat, a csen­det, de úgy, hogy bármikor elérhető legyen számára a megszokott szórakozás és főleg a kényelem. Vágy van benne a különleges iránt — nevezhetjük ro­mantikának is — amelyről odahaza sokáig beszélhet baráti körben, amelyre emlékezhet. Ezzel függ össze pl. a lovaglás terjedése is. Felszabadultan akar élni, alá- és fölérendeltségi viszonyok nélkül, feledve az otthoni gondokat. Igényli a megfelelően kultúrált kiszolgálást, a vendégszeretet megnyilvánu­lásait, az apró udvariasságok, figyelmességek légkörét. — A komplex lehetőségek vonzzák legjobban. Az egyoldalúság — bár­milyen kellemes is legyen az — egy idő után unalmassá válik. Az unalom pe­dig az idegenforgalom egyik gyilkosa. A vendég válogathasson a fürdés, a 89

Next

/
Thumbnails
Contents