Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Dr. Fodor György-Dr. Soóky András: Az alkozolizmus az orvos és a jogász szemével

jat, de szinte semmit sem tudnak az emberek az alkohol idegrendszert károsító, jellemromboló, személyiségdegradáló tragikus hatásáról. Pedig az alkohol minden esetben megviseli az idegrendszert, károsítva az úgynevezett központi idegrendszert (agy- és gerincvelő) és a környéki idegrendszert. Az idegtevékenység rendkívül finom, bonyolult mechanizmus. Durván leegyszerűsítve: a környéki idegek közvetítésével a központi idegrendszer veszi fel a kül- és belvilág ingereit, részben raktározza, részben feldolgozza. Ugyancsak a környéki idegrendszer, idegpályák révén juttatja el utasításait a test minden részébe. Az idegfunctiók bioelektromos ingerekre mennek végbe; ezeknek az ingereknek keletkezésében, az idegpályákon történő áramlásában bizonyos kémiai anyagok vesznek részt. Az alkohol ezt az „összjátékot" zavarja msg s az idegtevékenységet részben, vagy egészben megbénítja; a környéki idegrendszerben nem kívánatos múló hatásokon kívül a chronicus alkoholizmusra jellegzetes szervi idegrendszeri betegségeket is okozhat. Az alkohol károsító hatásával szemben még érzékenyebb a központi idegrendszer, nevezetesen az agy. A heveny alkoholmérgezés mérve a szervezetbe jutott alkohol mennyiségétől függ. Egyesek a különféle szeszes italoknak különféle károsító hatást tulajdonítanak nemcsak azért, mert szesztartalmuk kisebb-nagyobb — hiszen ez lényegében az alkohol mennyiségi hatására vezethető vissza —, hanem bizonyos specifikus hatásokat tételezve fel. A heveny alkoholmérgezés bekövetkezését, mérvét, illetve súlyosságát számos más körülmény is befolyásolja. Ilyenek, hogy csak néhányat említsünk, az ivó testsúlya (nyilvánvaló, hogy egy száz kg-os ember sokkal „többet bír" el. mint egy hatvan-hetven kg-os), egészségi állapota (beteg, kiéhezett, legyengült szervezet érzékenyebb) üres, vagy telt gyomor stb. Arról már beszéltünk, hogy mi lesz az alkohollal a szervezetben. Nem érdektelen azonban, ha néhány részletet ismertetünk. Az alkohol elégése a májban folyamatosan történik, és az egyes szerzők szerint időben nem pontosan azonos, de megközelítően azonos mennyiségben bontódik le. Világos, ha valaki egyszerre sokat iszik (hirtelen), a mérgező hatás messze felülmúlja a szervezet méregtelenítő tevékenységét. így igen gyorsan súlyos alkoholmérgezés következik be. A heveny alkoholmérgezésnek — ha az nem igen hevenyen, nagymennyiségű alkoholnak a hatására igen hirtelen fejlődött ki — különböző szakaszai vannak. Kezdetben gyorsítja, megkönnyíti a társas érintkezést: a gátolt, félénk emberből jokozus, vidám embert formál,,,rózsaszínben" láttatja vele a világot. Az ivó élvezi az alkohol euforizáló hatását. A későbbiekben beszédzavart, dűlöngélést és számos más hatást okoz. A vérben foglalt alkohol mennyisége bizonyos ittassági tünetekkel párhuzamban van. Megjegyezve, hogy az effectus tekintetében pluszmínusz irányban kisebb-nagyobb eltérés lehet, meghatározott véralkoholszinthez többé-kevésbé jól meghatározott ittassági állapot tartozik: A vér fél ezrelékes (a véralkohol koncentrációját ezrelékben szokás megadni) koncentrációja mellett a szeszfogyasztó ítélőképessége csökken, könnyen túlteszi magát bizonyos társadalmi konvenciókon; egy ezrelék mellett szabados magatartása, vidámsága fokozódik; másfél ezreléknél tántorog, dadog, beszélgetésbe nem, vagy alig vonható, letört, vagy heves24