Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 1. szám - Dr. Fodor György-Dr. Soóky András: Az alkozolizmus az orvos és a jogász szemével

jat, de szinte semmit sem tudnak az emberek az alkohol idegrendszert károsító, jellemromboló, személyiségdegradáló tragikus hatásáról. Pedig az alkohol minden esetben megviseli az idegrendszert, káro­sítva az úgynevezett központi idegrendszert (agy- és gerincvelő) és a kör­nyéki idegrendszert. Az idegtevékenység rendkívül finom, bonyolult mechanizmus. Durván leegyszerűsítve: a környéki idegek közvetítésével a központi idegrendszer veszi fel a kül- és belvilág ingereit, részben rak­tározza, részben feldolgozza. Ugyancsak a környéki idegrendszer, ideg­pályák révén juttatja el utasításait a test minden részébe. Az idegfunctiók bioelektromos ingerekre mennek végbe; ezeknek az ingereknek kelet­kezésében, az idegpályákon történő áramlásában bizonyos kémiai anya­gok vesznek részt. Az alkohol ezt az „összjátékot" zavarja msg s az ideg­tevékenységet részben, vagy egészben megbénítja; a környéki idegrend­szerben nem kívánatos múló hatásokon kívül a chronicus alkoholizmusra jellegzetes szervi idegrendszeri betegségeket is okozhat. Az alkohol károsító hatásával szemben még érzékenyebb a központi idegrendszer, nevezetesen az agy. A heveny alkoholmérgezés mérve a szervezetbe jutott alkohol mennyiségétől függ. Egyesek a különféle sze­szes italoknak különféle károsító hatást tulajdonítanak nemcsak azért, mert szesztartalmuk kisebb-nagyobb — hiszen ez lényegében az alkohol mennyiségi hatására vezethető vissza —, hanem bizonyos specifikus hatá­sokat tételezve fel. A heveny alkoholmérgezés bekövetkezését, mérvét, illetve súlyossá­gát számos más körülmény is befolyásolja. Ilyenek, hogy csak néhányat említsünk, az ivó testsúlya (nyilvánvaló, hogy egy száz kg-os ember sok­kal „többet bír" el. mint egy hatvan-hetven kg-os), egészségi állapota (beteg, kiéhezett, legyengült szervezet érzékenyebb) üres, vagy telt gyo­mor stb. Arról már beszéltünk, hogy mi lesz az alkohollal a szervezetben. Nem érdektelen azonban, ha néhány részletet ismertetünk. Az alkohol elégése a májban folyamatosan történik, és az egyes szerzők szerint időben nem pontosan azonos, de megközelítően azonos mennyiségben bontódik le. Világos, ha valaki egyszerre sokat iszik (hirtelen), a mérgező hatás messze felülmúlja a szervezet méregtelenítő tevékenységét. így igen gyorsan sú­lyos alkoholmérgezés következik be. A heveny alkoholmérgezésnek — ha az nem igen hevenyen, nagymennyiségű alkoholnak a hatására igen hirtelen fejlődött ki — különböző szakaszai vannak. Kezdetben gyorsítja, megkönnyíti a társas érintkezést: a gátolt, félénk emberből jokozus, vi­dám embert formál,,,rózsaszínben" láttatja vele a világot. Az ivó élvezi az alkohol euforizáló hatását. A későbbiekben beszédzavart, dűlöngélést és számos más hatást okoz. A vérben foglalt alkohol mennyisége bizonyos ittassági tünetekkel párhuzamban van. Megjegyezve, hogy az effectus tekintetében plusz­mínusz irányban kisebb-nagyobb eltérés lehet, meghatározott véralkohol­szinthez többé-kevésbé jól meghatározott ittassági állapot tartozik: A vér fél ezrelékes (a véralkohol koncentrációját ezrelékben szokás meg­adni) koncentrációja mellett a szeszfogyasztó ítélőképessége csökken, könnyen túlteszi magát bizonyos társadalmi konvenciókon; egy ezrelék mellett szabados magatartása, vidámsága fokozódik; másfél ezreléknél tán­torog, dadog, beszélgetésbe nem, vagy alig vonható, letört, vagy heves­24

Next

/
Thumbnails
Contents