Békési Élet, 1967 (2. évfolyam)

1967 / 2. szám - ISMERETTERJESZTÉS - Dr. Krupa András: Az országjárás helye az ismeretterjesztő tevékenységben

érinthetnek. Hogy az országjárásnak éppen ezt a típusát kedvelik, választják, oka részben a tájékozatlanság, részben naiv ismeretszerző mohóság: mintha a több évtizedes lemaradást egyszerre, rajtaütésszerűén szeretnék pótolni. Holott ebben az esetben a több — kevesebb. Kedvet ébreszt ugyan az utazásra, hazánk tájainak megismerésére, megszerettetésére, a falujából, munkahelyé­ről alig mozduló dolgozó előtt ugyan hirtelen csodálatosan nagy távlatokat villant fel — kezdetnek tehát elfogadható, mert a világtól korábban elzárt parasztság vagy más hasonló réteg honismereti, hazafias tudatát tömegmére­tekben fejleszti, és tágítja a kiránduló alanyok belső és külső látókörét —, va­lójában azonban érdeklődésfelkeltő szerepet tölt és tölthet be. Sokkal szimpatikusabbak és praktikusabbak azok az országjárások, ame­lyek kisebb területeket mélyebben, sokoldalúbban, intenzívebben kívánnak megismertetni és feldolgozni. A fejlődés előreláthatóan ezek felé irányul, a jele^egi megyei számadatok ellenére is, melyek ezt a tendenciát még nem tükrözik. Ugyanis egyre növekszik azoknak a száma, akik az előbbi típusú, tú­rákkal már bekalandozták az országot, s ma az országjárásnak ez a foka nem elégíti ki őket. A magasabb típusúak közé sorolhatjuk a csillagtúrákat, melyek egy vagy két központtal, egy-egy tájegység (gazdasági- vagy kuUúrális-történeti egység) főbb. jellegzetes látni- és tudnivalónak részletesebb bemutatását tűzik ki feladatul. A túra viszonylagos területi zártsága lehetővé teszi a látottak tuda­tosabb rendezését, a tájegység több szintű összefüggéseinek (geológiai, föld­raizí, biológiai, gazdaságtörténeti, történelmi, irodalmi, művészeti stb. isme­reteinek) egységesítését, hazánk életében való szerepének és jelentőségének meghatározását. Például a Pécset és környékét (Mohács, Komló, Abaliget, Har­kány-Siklós. Villány) ilyen módon feldolgozó országjárásokat idézhetiük: a Pgranya, a Mecsek tája, történelme, iparvidéke és népe ezzel a módszerrel a rraga egységében, egymásrautaltságában és szerves kapcsolatában jelenik meg a túrázó e^tt és marad meg emlékezetében. Még hasznosabbak a céltúrák, amelyök kimondottan egy adott üzem. in­tézmény vagy meghatározott gazdasági és művelődési ágazat tanulmányozá­sát szolgálják. Tehát tulajdonképpen tapasztalatcserék vagy tanulmányutak. Erre is használják fel őket a megyei szervek: a békéscsabai forgácsoló és szer­számgyár így vitte el szakembereit Dunaújvárosra. Székesfehérvárra, a Buda­pesti Ipari Vásárra, vagy a megyei kereskedelmi osztály a vendéglátóipari vezetőkkel ily módon látogatta meg a dunántúli vendéglátó egységeket. Az úticél megvalósítását befolyásolja a rendelkezésre álló idő is. Egye­lőre a megyei országjárások általában csupán 2—3—4 naposak. Ha rövidebb a túra hatósugara, nem okoz különösebb nehézséget, sokkal inkább, ha tá­volabbi tájakat keres fel, ez pedig szinte mindennapi jelenség, hiszen vidé­künktől a nevezetes idegenforgalmi csomópontok meglehetősen messze van­nak. A megvizsgált országjárások időtartama két év mérlegén viszont alig változik. 1966-ban akad 8, sőt 11 napos túra is, de az utak nagy része továbbra rövid időt ölel fel. A tapasztalati felmérések alapján a jövőben sem számít­hatunk jelentősebb időtartam-eltolódásra. A dolgozók, különböző okok miatt (szabadságuk idejének csak egy részét fordítják országjárásra; a termelőszövetkezeti parasztok huzamosabb időre nem maradhatnak távol háztáji állatgazdaságuktól, a részvételi költségek emelkedését is kevesebben viselik el stb.) nem vállalkoznak hoszabb utakra. 76

Next

/
Thumbnails
Contents